Ezért lehet barna a legtöbb kutya szeme

Egy újonnan, a Royal Society Open Science folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint az ember számára kevésbé ijesztő, sötétebb barna szemű kutyák szándékos kiválasztás eredményeként jöhettek létre. Ma már a legtöbb (92-93 százalék) kutyafajta esetében kimondottan kívánatos a tenyésztők részéről a sötétebb szemű kutyák vérvonalának továbbvitele.

A kutyák számtalan változáson estek át a háziasítás következtében, megváltoztattuk a testméretüket, testarányaikat, számunkra megfelelővé alakítva. Azonban nemcsak a funkcionális, célirányos változásokért felelünk, hanem az olyan tulajdonságokért is, amelyek a neoténia körébe tartoznak. Ilyenek – számtalan más mellett – a hosszan tartó tanulás és játékosság, vagy a nagy szemek, rövid, kerekded arc, rövidebb orr, lógó fül, amelyek gyakorlatilag azt jelentik, hogy a kutya kölyökkori tulajdonságai felnőtt korukra is megőrződnek. E tulajdonságok kiváltanak az emberből egyfajta gondoskodási ösztönt, ezeket az állatokat látjuk cukinak és érzünk ellenállhatatlan késztetést a megsimogatásukra, vagy egy kis fültővakargatásra.

Egy japán kutatócsoport ezeknek az elképzeléseknek a kutya szemszínét érintő részét ellenőrizte. Először összehasonlításokat végeztek kutyák és farkasok szemszínei között, majd azt mérték fel, hogy az emberek milyennek ítélik meg ugyanazokat a kutyaarcokat világos (sárga) és sötét (barna) szemekkel. Különösen ez utóbbi volt beszédes!
A vizsgálatban részt vett alanyoknak a látott fotók alapján meg kellett határozniuk, hogy szerintük például az adott kutya mennyire barátságos, agresszív, intelligens, vagy mennyire látják felnőttnek, érettnek azt. Ezt követően azt is meg kellett mondaniuk az embereknek, hogy szeretnének-e a képen látható kutyával közelebbi kapcsolatba kerülni.

A szemszín elemzése során egyértelmű volt az eredmény: a farkasok szeme jóval világosabb volt, mint a kutyáké. A kutatók úgy vélik, a barna (sötét) szemszín miatt a kutyák úgy tűnnek, mintha nagyobb lenne a pupillájuk, ez pedig szintén egy olyan tulajdonság, amit a neoténia alá lehet sorolni (az ember kisbabáinak is nagy pupillájú a szemük, sőt, ahogy öregszünk, egyre kisebbé válik a pupillánk). Az alanyok is úgy gondolták, hogy a sötétebb szemű kutyák barátságosabb, kölyökszerűbb (éretlenebb) benyomást keltettek, és az alanyok velük akartak inkább kontaktusba lépni is.

Az nem világos, hogy ez a barna szem iránti vonzódás világszerte ugyanilyen erős-e. Az alanyok japán emberek voltak, akik maguk is sötétbarna szeműek, így akár az is lehet, hogy a magukhoz való hasonlóság vezette a szimpátiájukat. Érdemes volna megvizsgálni, hogy más társadalmakban, ahol a világosabb emberi szemszín gyakori, miként alakul a kutyák szemszínének megítélése. A kutatók szerint érdemes lenne felmérni azt is, hogy a menhelyi kutyák esetében van-e jelentősége a szemszínnek abban, hogy mennyi idő alatt fogadják őket örökbe.

A mostani adatok alapján a kutatók azonban úgy vélik, hogy a sötétebb barna szemszín mindenképp pozitívabb megítélésű, és tudatos kiválasztás eredménye lehet a kutyáknál amellett, hogy a háziasítást követően már nem érvényesültek azok, a természetes kiválasztódásból eredő okok, amelyek a farkas szemét sárgássá tették. Összességében a barna kutyaszemek jelzésértékűek, barátságosságot és „kiskutyaságot” sugároznak.