Új szimuláció egy aszteroida eltérítésére
Amerikai kutatók azt modellezték, miként oszlik el az energia, ha egy eltérítendő aszteroida felszínén atomrobbantást végeznek.
A bolygónk múltjának számos katasztrofális méretű aszteroida-becsapódásából kiindulva nyilvánvaló, hogy ezek időről időre bekövetkeznek. A mai népesség és technológia mellett még egy viszonylag kicsi, fizikailag lokális hatású becsapódásnak is globális következményei volnának, ezért számos módszert vizsgálnak a szakemberek a lehetséges eltérítésre.
Az egyik ilyen elképzelés szerint atomrobbantással lehetne egy kisbolygót letéríteni a felénk vezető pályájáról – amennyiben persze még időben észleljük. 2022 őszén a DART küldetésben egy valódi kisbolygó aprócska holdjának változtatták meg a keringését teszt jelleggel. Az akkori események adatait is felhasználva készült el a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) új szimulációs rendszere, amely a korábbinál sokkal pontosabban képes felmérni például azt, hogy miként hat az aszteroida belsejére a robbantás lökéshulláma.
A DART küldetése során úgynevezett kinetikus ütközéssel – pusztán a becsapódó kis űrszonda mozgási energiáját felhasználva – térítették el a Dimorphos nevű holdacskát, ami tesztként remek volt, de egy nagyobb égitest eltérítéséhez nagyobb tömegű ütköző tárgyra lenne szükség. Az azonban erősen korlátozott, hogy mekkora tömeget tudunk a felszínről a világűrbe juttatni. Épp ezért könnyebb lehet megvalósítani azt a megoldást, amelyben atomrobbantás energiájával igyekeznénk elérni a kívánt eltérítő hatást.
A nukleáris eszközök az emberi technológia legnagyobb energiasűrűségű eszközei, ez azt jelenti, hogy meghatározott tömegű anyagból e módszerrel lehet a legtöbb energiát kinyerni. Ez teszi e módszert felbecsülhetetlen értékűvé a kisbolygó-eltérítő küldetésekhez is, magyarázta Mary Burkey, az újonnan publikált kutatás vezetője.
„Ha van elegendő időnk, akkor elindíthatunk egy nukleáris eszközt egy több millió kilométerre lévő, a Föld felé tartó kisbolygóhoz. Azután az eszköz felrobbantásával vagy kitérítenénk a pályájáról a kisbolygót úgy, hogy sértetlen marad, de ezzel kontrollált módon a Földtől eltérő irányba lökjük, vagy pedig apró, gyorsan mozgó, és a Földet szintén elkerülő darabkákra robbanthatnánk” – mondta Burkey. Az efféle kitérítési manőverek megtervezése és szimulációja is sokféle fizikai folyamatból áll, így igen sok bonyolult számítást igényel.
A most létrehozott modell segítségével szimulálni lehet mindazokat a fizikai folyamatokat, amelyek a robbantáskor lejátszódnak, ehhez számos különböző összetételű és szilárdságú aszteroida esetében is elvégezték a kutatók a számításokat. Ez a modell számtalan típusú aszteroida esetében alkalmazható lehet.
Ha egy valós veszélyt jelentő kisbolygó feltűnne a láthatáron, az ilyen szimulációk, modellszámítások képeznék az alapját az eltérítési terveknek, és segítenék a döntéshozók munkáját.