Kérődzés közben is alszik a rénszarvas

Norvég és svájci kutatók vizsgálati eredményeiből derült ki, hogy a rénszarvasok úgy takarékoskodnak idejükkel, hogy kérődzéskor is alszanak. A kutatók most először találtak élettani bizonyítékokat, amelyek igazolják a rénszarvaspásztorok jelzéseit: az állatoknak szükségük van a zavartalan kérődzésre és pihenésre. A kutatást a norvég tudományos és kutatási hírportál, a Sciencenorway ismertette.

A kérődzés során a részlegesen előemésztett táplálékot újból összerágják a kérődzők, felbonthatóvá teszik annak összetevőit. Ez igen fontos része az emésztési folyamatnak, ennek során a növényi anyagokat az emésztőrendszerben élő mikrobák segítségével fermentálják, és így azok emészthetővé válnak. Hasonló dolgot teszünk mi is a tejjel, amikor savanyítjuk (csak mi nem az emésztőrendszerünkön belül, hanem e célra használt edényekben végezzük ezt), és joghurtot vagy kefirt készítünk.

A kutatócsoport azt mérte fel, miként változik a rénszarvas alvása az évszakok, és ezzel a nappalok hosszának változásával. A vizsgálatok során EEG (elektro-enkefalogram) készült a rénszarvasokról, és ebből feltárult, hogy miközben csendesen kérődznek, voltaképp alszanak is egyet, az agyhullámaik legalábbis erről tanúskodnak. A kutatók szerint a nyári időszakban, amikor szinte 24 órán keresztül táplálkoznak az állatok az állandó napfényben, ezzel sikerül elegendő alvásidőhöz jutniuk.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a sarkvidéken se nyáron, se télen nem létező sötétség-világosság ciklusok nélkül ezekben az évszakokban a rénszarvasnak nem működik a cirkadián ritmusa, a szervezete nem mutat olyan ritmikusan ismétlődő folyamatokat, amelyek ezzel járnának. Tavasszal és ősszel viszont, amikor váltakozik a sötét és a világos, a rénszarvasok is nappal aktívabbak. Azt azonban eddig nem tudták, hogy vajon ez a különös évszakos fényviszonyváltozás befolyásolja-e a rénszarvasok alvását.

A vizsgálathoz speciális készülékeket applikáltak a Norvég Sarkvidéki Egyetem (UiT) rénszarvascsordája egyes, a különféle kutatásokhoz már korábban hozzászokott, ezeket jól tűrő tagjaira, a fejük tetejére kerültek az EEG kis papucskái, amelyekből a hátukon lévő kis készülékbe futottak be az adatok, amely ezeket eltárolta. Az állatokat a méréseik idején egyedi istállóállásokban tartották. E vizsgálatokat megismételték nyáron, ősszel és télen is (a tavasz és a tél egyforma fényviszonyokkal jár, de a tervezett adatgyűjtést a covid miatti lezárások okán el se végezték), majd a kapott EEG adatokat elemezték, összevezették az állatok tevékenységével.

A kérődzés folyamata során tapasztalt agyhullámok nagyon hasonlóak voltak ahhoz, amit az állatok a mélyalvás periódusai során produkáltak. A megfigyelések eközben azt is mutatták, hogy ebben az állapotban a rénszarvas nem figyelt fel az istállószomszédja tevékenységére sem, amire egyébként teljesen éber állapotban odafordulna. A kérődzés közben alvással töltött idő pótolhatja azt, amit nyáron a többlet legelészés miatt ébren kell tölteniük. Nem a teljes kérődzési időt alusszák át az állatok. Ahhoz, hogy a mostaninál pontosabb adatokat tudjanak gyűjteni, már nem volna elegendő a mostani kutatásban használt fejtetőre ragasztott elektróda.