Egyszerű és olcsó diagnosztika készülhet
Egy új módszer rendkívüli módon leegyszerűsítheti a tüdőrák diagnosztizálását a jövőben.
Miközben a gazdagabb országokban a tüdőrák-halálozás folyamatosan csökken a jobb diagnosztikának köszönhetően, az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a helyzet változatlan. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói egy olyan diagnosztikai módszert fejlesztettek ki, ami gyökeresen megváltoztathatja ezt az egyenlőtlen helyzetet.
A módszer segítségével egy egyszerű vizeletvizsgálat feltárhatja a tüdőrák jelenlétét. Olyan nanorészecskéket fejlesztettek ki a kutatók, amelyeket elég belélegezni. A részecskék a tüdőben a rákos sejtek egyes fehérjéihez tudnak hozzákapcsolódni, majd egy speciális jelzőanyagot hoznak létre. A jelzőanyag aztán a vizeletben kimutathatóvá válik egy egyszerű tesztcsík segítségével. A módszer felválthatja a jelenlegi standard CT diagnosztikát, és olyan emberek számára is elérhetővé teszik a diagnózist, akik nem jutnak el CT-berendezéshez, vagy épp akik számára túl drága egy ilyen vizsgálat. Ez pedig számos közepes és kis jövedelmű országra igaz.
A légszennyezés, a dohányzás miatt gyakoribbá váló tüdőrákos esetek az érintett országokban szaporodnak, ám jóval kevesebbet diagnosztizálnak időben ahhoz, hogy még gyógyítható stádiumban elcsípjék a daganatot. Emiatt, miközben a fejlett, gazdag országokban csökken a tüdőrák miatti halálozás, a szegényebb államokban nem.
Az erős dohányosok esetében az USA-ban 50 éves kortól javasolt az évenkénti CT-szűrővizsgálat, azonban ez gyakran ad fals pozitív diagnózist, ami pedig felesleges beavatkozásokat, további, immár invazív teszteket von maga után. Az elmúlt évtizedben számos olyan diagnosztikai nanoszenzort fejlesztettek ki, amely alapján a daganatok felismerése jóval könnyebbé vált, ezért is fogtak hozzá az MIT kutatói a fejlesztéshez.
A nanoszenzorok felületén olyan jelzőanyag található, amely, ha a daganatsejtekkel találkozik, az azokban bőven termelődő specifikus proteáz enzimek hatására lehasad a felületről. Azután ezek a lehasadt jelzőanyagok a vizelettel kiürülnek a szervezetből, és így könnyen vizsgálható, hogy volt-e daganatos sejt a tüdőben.
A nanorészecskék korábbi változatai máj- és petefészekrák kimutatására készültek, azokat intravénásan kell beadni, ám a mostani, egyszerű inhalátorból belélegezhető, minden korábbinál egyszerűbben. Ez annak köszönhető, hogy a kutatók kimondottan a nehéz gazdasági helyzetű térségekre gondolva fejlesztették ki minél egyszerűbb és olcsóbb változatra a nanoszenzorokat. Először tömegspektrométerrel mutatták ki a jelzőmolekulákat, azonban mivel ez a berendezés se elérhető a szegény országokban, így hozták létre a papír tesztcsíkokat. A tesztcsíkok 20 perc alatt adnak eredményt.
Az egerekkel végzett kísérletek során arra jutottak, sokféle jelzőanyag tesztelésén át, hogy ezekből 4 elegendő volt a tüdőrák korai stádiumának felismeréséhez. Lehet, hogy az ember esetében többféle jelzőmolekulára lesz szükség, azonban ez a probléma nem probléma, mindössze annyit jelent, hogy nem egy, hanem több papírcsík kell a teszt ellenőrzéséhez.
A következő lépésben emberi biopszia alapján kinyert sejteken végeznek majd teszteket, és remélik, hogy eztán majd elkezdődhetnek a klinikai tesztek is. A korábbi fejlesztések közül a májrák és egy másik májbetegségre készült nanoszenzorok klinikai tesztje már zajlik.