Anyagkutatókat segítettek a tűzhangyák

A Texas A&M Egyetem anyagkutatói az egyik legagresszívebb hangyafaj, a tűzhangya túlélési stratégiája alapján merített ötletet önszerveződő anyag elkészítéséhez. Az anyagnak a robotikában és a gyógyításban is fontos szerep juthat.

A tűzhangya kolóniái áradás esetén különös élő tutajjá állnak egybe, azzal a céllal, hogy így kimenekítsék a királynőket és az utódokat. A tutajt alkotó egyedek egymásba fonják lábaikat, így tartják meg egymást és a rajtuk mászó többi társukat. Ha sikerült biztos helyre úszniuk, elengedik egymást, és ismét egyedi hangyákként rohangálnak.

A texasi kutatók ezt, a környezeti tényezők, pl. hőmérséklet, fény vagy oldószerek hatására bekövetkező változást utánozták szintetikus anyagok segítségével. A kutatók által létrehozot polimer szalagocskák önszerveződő módon viselkednek, megváltoztatják alakjukat, térfogatukat, összekapaszkodnak, vagy szükség szerint szétbomlanak. A szalagokhoz reszponzív hidrogéleket, folyadékkristályos elasztomereket, illetve félkristályos polimereket használtak fel, amelyek hajlíthatóak, csavarhatóak.
Ez lehetővé teszi, hogy alakítsuk az anyagokat vagy épp befolyásoljuk a viselkedésüket, mint például az emberi testet invazív beavatkozás nélkül. Például egy szilárd biológiai anyag folyadékká válhat, így injekcióként beadható, majd a kezelés helyére érve ismét a kívánt alakot öltheti fel.

„Vannak már alakváltoztatásra képes anyagaink, ám arra gondoltunk, hasznos volna, ha az ilyen anyagok számos egyedi darabkái, a hangyákhoz hasonlóan, együttműködővé válhatnának és alakzatokat formálnának” – mondta Dr. Taylor Ware, a kutatás egyik vezetője.
Az efféle beinjekciózható anyagokból álló rendszerrel például a sebgyógyulást lehet felgyorsítani, segíteni. A kutatók a továbbiakban más állati csoportok, rajok viselkedését is meg akarják vizsgálni, hátha újabb ötleteket találnak, amelyekkel könnyebbé tehető az életünk.