A monszun vezethette Ázsiába az embert

140 ezer éve Kelet-Ázsia nem volt kimondottan vonzó hely, a mainál sokkal hidegebb és szárazabb térség nem igazán vonzotta az afrikai eredetű élőlényeket. Azonban 100 ezer éve ha egy ember odatévedt, már zöldellő, eső áztatta tájat talált. Egy újonnan, a PNAS folyóiratban közzé tett kutatás eredménye szerint a monszun erősödése váltotta ki ezt az átalakulást.

A modern ember mintegy 300 ezer éve jelent meg Afrikában, a mai népességhez vezető ág nagyjából 60 ezer éve el is hagyta az őshazát, hogy meghódítsa a bolygót. Azonban Kelet-Ázsia egyes pontjain találtak olyan, 70-120 ezer éves emberi maradványokat, amelyek modern embernek tűnnek. A koruk az utolsó jelentős interglaciálissal esik egybe, vagyis a jégkorba ékelt melegebb időszak volt. Bár nem maradtak fenn máig e korai kelet-ázsiai emberi populációk (a térség lakossága kizárólag a későbbi afrikai kivándorlók utóda), valami azonban odavezethette őket a területre. Egy szóba jöhető esemény van: az ázsiai monszun.

Tudjuk, hogy a monszun erőssége évezredes viszonylatban sokat változik. A nagyobb időtávú változásokat ismertük, azonban eddig nem igazán volt erről megfelelően részletes adatbázis, amelyet megőrzött volna valamilyen formában a természet. Most a kínai vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak sikerült a kínai Lösz-fennsík peremén az egykor gyorsan gyarapodó porrétegekben a vasat tartalmazó szemcsék eloszlása alapján az elmúlt 800 ezer évre visszamenőleg megfejteni a monszun rövid távú változásait. A nedvesebb időszakok kedveznek ugyanis a talajban a vastartalmú ásványi szemcsék kialakulásának.

Ezeket az adatokat a klímamodellek számításaival kombinálva rekonstruálni tudták a korabeli nyári hőmérsékletet, éves csapadékot és a klíma változékonyságait. Kiderült, hogy abban az időszakban, amikor a (feltételezett) modern ember először elvetődött ide, 125-70 ezer éve, Kelet-Ázsiában a nyár gyakran 27,5 Celsius-fokos volt, és a jelenleginél is több eső tette zöld, buja vadonná a tájat. Ez mind a vadállatok számára, mind pedig az őket zsákmánynak tekintő ember számára vonzó volt. Mindeközben Afrika délkeleti részén egyre nehezebbé vált az élet az ottani emberek számára, így könnyen lehet, hogy az indíthatta el elődeinket az új otthon felé.

Persze már az is kérdéses, hogy valóban a modern emberhez tartoztak-e a kelet-ázsiai leletek, amelyek eredetét megmagyarázhatta most a kutatás, illetve egyes leletek kora se tűnik teljesen bizonyosnak. Könnyen lehet, hogy legalább részben a Homo faj más ágának képviselői voltak, vagy épp fiatalabb maradványokról van szó. Mindenesetre úgy tűnik, a körülmények megfelelőek lehettek volna ahhoz, hogy a modern ember eljusson ide, és itt hosszabb időn át is fennmaradjon.