A nők nehezebben altathatók

Bizonyára sokan találkoztak már olyan rémtörténetekkel, amikor egy műtét után a beteg beszámolt arról, hogy mindent hallott, amit az altatása során az orvosok mondtak. Ilyenkor ugyan fájdalmat általában nem éreznek a betegek, ám az, hogy emlékeznek a műtéti eseményekre, önmagában eléggé traumatikus hatású. A jelenség nem túl gyakori, de jól ismert, és az is, hogy a nők hamarabb felébrednek altatás után, mint a férfiak, ez pedig valószínűvé tette, hogy valami eltérés van a két nem képviselőinek altathatósága között.

Az általános anesztézia során az agyban a hipotalamusz azon részének aktivitását befolyásolják, amely az alvás-ébrenlét szabályozását végzi. Azonban, annak ellenére, hogy ismer volt e területek nemi eltérése és hormonérzékenysége, eddig nem nagyon vizsgálták azt, hogy a nemi hormonok miféle hatásúak lehetnek az altatásra.

Egy, a PNAS folyóiratban frissen közzé tett kutatás eredménye arra utal, hogy a nemi hormonális különbségek felelhetnek a műtétek közben a nők esetében gyakoribb ébrenlétért is. A kutatók egerekkel végeztek számos kísérletet, amelyek során az állatok altathatóságát (altatógázzal) mérték fel úgy, hogy az egyes állatok hormonszintjét mesterséges úton befolyásolták, illetve ivartalanították őket a petefészkeik, heréik kioperálásával. E kísérletek egybehangzóan azt az eredményt mutatták, hogy a nőstények kevésbé fogékonyak az altatásra, és e fogékonyság hormonálisan befolyásolható. Ez egybecsengett egy néhány éve egészséges embereken műtét nélkül elvégzett altatási kísérlet eredményével is, amelyet most újraelemeztek a szakemberek.

Mind a nők, mind a nőstény egerek esetében lassabban lehetett csak elérni a teljes altatottság állapotát, majd hamarabb is múlt el náluk az altató hatása, mint a hímeknél, férfiaknál. A kasztrált hím egerek a nőstényekhez hasonlóan kevéssé voltak altathatóak, ám ha tesztoszteront kaptak, akkor ismét az ép hímekkel azonossá vált az altathatóságuk.

A nemek közti különbségeket nem lehetett elektroenkefalogram (EEG) révén észlelni se az egerek, se az emberek esetében (az EEG-t egyébként az altatások esetében is használni szokták az éberség/alvás szintjének ellenőrzésére). Azonban egy, az alvással kapcsolatba hozott gén aktivitása is más volt a nőstény és a hím egerek agyában, és a hím egerek hipotalamuszának természetes alvást szabályozó régiója is eltért a nőstényekétől.