2024. február 29., csütörtök
Tudomány

Ezért pusztult ki a világ legnagyobb főemlőse

National Geographic Magyarország

Az egykori délkelet-ázsiai emberszabású majmot a jégkorszakban érte utol a végzete, mintegy 300 ezer évvel ezelőtt.

Fantáziakép a Gigantopithecus blacki csapatáról
Forrás: Garcia Joannes-Boyau

Átlagosan 3 méter magas és 200-300 kilós volt az, a Gigantopithecus blacki nevű emberszabású, amely nagyjából 2 millió éve alakult ki, majd 300 ezer éve kihalt. Ez az állat volt a bolygónkon valaha élt legnagyobb főemlős.

Az első maradványa egy „sárkányfog” gyanánt egy hongkongi patikában árusított foga volt, amelyre egy antropológus bukkant rá 80 éve. Azóta több ezer további foga került elő kínai barlangokból, valamint 4 állkapocs-csontja is, ám további csontmaradványokat nem sikerült találni. Ebből pedig igencsak nehéz volt felvázolni, milyen állat is lehetett ez az óriás ősmajom. A leletek híján egy új kutatás során az állat környezetét használták fel arra, hogy megfejtsék: miért is pusztult ki, és miért maradhatott életben a hozzá hasonló orangután. A kínai vezetésű nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben számolt be az eredményeiről.

A kutatóknak sikerült pontosítani, mikor is halt ki az állat: 295-215 ezer évvel ezelőtt. A gigantikus majom nem tudott étrendjében és viselkedésében alkalmazkodni a környezeti és éghajlati változásokhoz, s ez hozta el a végzetét.

„A G. blacki története igazi rejtély az őslénytanban – miért halt ki egy ekkora lény pont akkor, amikor más főemlősök alkalmazkodtak és túléltek? A kihalásának megoldatlan rejtélye a tudományág számára amolyan Szent Grál lett” – mondta Csang Jincsi, a kutatás egyik vezetője, a Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Őslénytani és Paleoantropológiai Intézetének (IVPP) szakembere. A kínai kutatók ugyan jó ideje keresték a majom ősmaradványait, ám nem végeztek eddig következetes környezeti méréseket, így a kihalás okára se derülhetett fény. Most azonban 22 barlangban végeztek vizsgálatokat a majom egykori élőhelye területén, Kína déli részén.

Az óriás elképzelt portréja
Forrás: Garcia Joannes-Boyau

„Nagy teljesítményt jelent megmondani egy élőlény kihalásának biztos okát, azonban azzal, ha pontosan meghatározzuk, mikor tűnt el az állat az ősmaradványok sorából, akkor megkapjuk azt az időkeretet, amelyre a környezeti rekonstrukciót és viselkedési változások sorát ráépíthetjük” – magyarázta Kira Westaway geokronológus, a Macquarie Egyetem kutatója. „Pontos kormeghatározások nélkül az ember egyszerűen rossz helyen keresgélné a nyomokat.”

A kutatók 6 különféle módszert alkalmaztak a kormeghatározásban, és ezek segítségével az ősmaradványok és a barlangi üledékek koráról 157 időadatot sikerült kimérniük. Ezek révén igazolták, hogy a kövületek kora megfeleltethető az őket tartalmazó üledékrétegek korának is (az üledékeknél előfordulhat időbeli keveredés, például egy áradás nyomán). Összehasonlítottak ugyanabból a korszakból 11 olyan barlangot, ahol megtalálták az állat nyomait, valamint 11 olyat, ahol nem. Elemezték a barlangokban talált pollenszemcsék összetételét, feltárták, milyen más állatok éltek ekkor e térségekben, mikroszkopikus szinten felmérték magukat az üledékeket, valamint megvizsgálták a talált fogak stabilizotóp-összetételét. (Ez utóbbi a táplálkozásról ad fontos információkat.) Megvizsgálták a fogak mikroszkopikus kopásnyomait, és felmérték a nyomelemeket is. „A fogakból kapott információk révén rápillanthatunk a faj viselkedésére, az átélt stresszre, az étrendjének változatosságára és az ismétlődő viselkedési módjaira” – mondta Renaud Joannes-Boyau, a kutatás résztvevője. Ebből a hatalmas mennyiségű információból modellezték a majom életét a faj virágzása és hanyatlása idejéből is. A kihalására jóval korábban került sor, mint eddig gondolták a szakemberek, és az is világossá vált, hogy ezt megelőzően igencsak remek élete lehetett a dél-ázsiai erdőségekben.

A környezet 700-600 ezer éve kezdett változékonyabbá válni, mivel ekkor az évszakok szélsőségesebbek lettek, ez pedig megváltoztatta az erdei életközösség szerkezetét. A szárazabb klímán az erdők nyíltabbakká váltak, több füves terület nyomult be közéjük, ezzel az óriásmajom egyre nehezebben talált magának megfelelő életteret és élelmet.

Az orangután, ami a Gigantopithecus blacki rokona, ezzel az átalakulással párhuzamosan alkalmazkodott a testméretében, étrendjében, élőhelyválasztásában egyaránt. Az óriásmajom azonban, ha a kedvelt eleségei nem voltak elérhetőek, és erre a változó klímán egyre gyakrabban került sor, gyengébb minőségű élelemre támaszkodott, ezzel csökkent az étrendje sokszínűsége. Hatalmas termete miatt nem tudott gyorsan mozogni (az orangutánnal szemben nem tudott a fákon közlekedni), így korlátozott volt az általa bejárható terület nagysága is, ahol élelmet találhatott volna magának. A fogain talált kopásnyomok arra utaltak, hogy ekkor gyakran volt kénytelen ágakat, fakérget enni, ám ez nem volt számára elég tápláló.

Mintegy 300 ezer éve egyre kisebb területre szorult vissza, krónikus stressz és csökkenő egyedszám sújtotta, és végül eltűnt. A kortárs orangután viszont képes volt változtatni a viselkedésén, szezonális életmódra tért át, alkalmazkodott a nyíltabb területekhez, és valószínű, hogy a mai borneói orangutánokhoz hasonlóan képes volt kihasználni a térségre jellemző, időről időre bekövetkező gyümölcstermési csúcsidőszakokat.

Meglepően nagy termetű volt ez az emlős

Meglepően nagy termetű volt ez az emlős

A kréta időszakban, mintegy 70 millió éve Patagónia déli részén élt állat lényegesen nagyobb volt az ekkor az amerikai kontinensen élő más emlősöknél.

Down-szindróma nyomai a régészeti leletekben

Down-szindróma nyomai a régészeti leletekben

A súlyos fejlődési zavarokat okozó kromoszóma-rendellenességek nemcsak a modern kor emberét sújtják.

A vérnyomás mérése

A vérnyomás mérése

A magasvérnyomás-betegség minden harmadik felnőttet és minden negyedik elhízott gyermeket érinti Magyarországon. Miért fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése? Hogyan mérjünk otthon vérnyomást? Hányszor, milyen testhelyzetben, milyen eszközzel végezzük? A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

Őseinket segíthette az ADHD

Őseinket segíthette az ADHD

Egy új kutatás szerint a ma oly sokat emlegetett ADHD nagy segítséget adhatott abban, hogy az új élelemtermő területeket felfedezzék, és élelemben gazdag helyeken töltsék idejüket elődeink.

Fájós ízületek és az időjárás

Fájós ízületek és az időjárás

Az időjáráshoz köthető ízületi- és izomfájdalmak kapcsán sokaknak van tapasztalata, ám egyelőre semmiféle oksági kapcsolatot nem sikerült kimutatni köztük.

National Geographic 2024. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

16 500 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket