Győző, Márton2024. november 03., vasárnap
Tudomány

Látogatás a Proxima Centaurinál

National Geographic Magyarország

A hozzánk legközelebbi csillag, amely 4,2 fényévre található, sokak fantáziáját megmozgatta már a sci-fi szerzőktől kezdve a NASA szakembereinek csapatáig.

Forrás: ESO/L. Calçada

A csillagközi űrutazás sokak álma, még akkor is, ha egyelőre világos, ez csak a távoli jövőben válik valósággá. No de mennyire távoliban? Bátor elképzelést támogat a NASA új fejlesztési programja: elképesztően apró műholdakból álló raj kifejlesztését, amelyek eljuthatnak a Proxima Centaurihoz. E csillagnak egy lakhatósági zónában keringő, Földhöz hasonló méretű bolygója is van, amely a Proxima b nevet viseli. Arra nem sok esély van, hogy valóban lakott is legyen, mivel a csillag egy vörös törpe, amelyből gyakran indulnak útnak igen nagy erejű csillagkitörések, ezek pedig a nagyon közel keringő bolygón szinte biztos, hogy lehetetlenné tennék az életet, legalábbis a felszínen biztosan.

Az elképzelés szerint a néhány grammnyi űrszondácskákat napvitorlákkal szerelhetik fel, ezeket pedig lézerek segítségével gyorsítva relativisztikus sebességet is el lehetne érni, így viszonylag hamar eljuthatnának a célhoz. A tervek alapján a raj indítására századunk közepén már sor kerülhetne, és 2075 körül meg is érkezhetnének.

Fotón a hármas rendszer fényesebb tagjai (Alfa Centauri A és B), valamint alul a legközelebbi, ám igen halvány csillag, a Proxima Centauri
Forrás: Davide De Martin/Mahdi Zamani

Az, hogy a NASA támogat egy efféle, látszólag értelmetlen tervet, nem azt jelenti, hogy jó dolgukban nincs hova tenni a pénzt. Egyszerűen az ilyen kutatások során számos, a közelebbi jövőben, kevésbé sci-fibe illő területen is használható technikai újdonság születhet meg. A mostani tervet a Space Initiative nevű vállalat vezető tudományos kutatója, Thomas Marshall Eubanks irányítja, aki a Universe Today cikkén keresztül mutatta be az elképzelést, ami távolról sem olyan légből kapott ötlet, mint embert küldeni a Naprendszer távolabbi égitestjeire.

Egy ilyen utazásra a rakétatechnika nem nyújtana megoldást, mivel képtelenség olyan sebességre gyorsítani egy rakétával, mint amelyre szükség volna. (Az antianyag üzemanyag talán megfelelő lehetne, ám jelenleg nemcsak nem értjük eléggé az antianyagot, de esélyünk sincs elegendőt előállítani.) A fényvitorlás módszer, lézeres gyorsítással viszont kivitelezhető, ám a lézer energiaigénye miatt így is csak néhány grammos űrszondácskákat tudnánk így felgyorsítani. Emiatt is tervezték ezen igen apró űrbolhákból a rajt. A fényvitorlákra irányított lézerrel gyakorlatilag azt érjük el, hogy fotonok sokaságával bombázzuk a vitorlát, ami ennek hatására fokozatosan egyre gyorsul. A számítások szerint egy 100 gigawattos lézerrel ilyen pár grammos űrszondák ezreiből álló raj indulhatna útnak, s az így elérhető sebesség a fénysebesség 20 százaléka is lehetne. Ezzel mintegy 20 év alatt célhoz érne a raj.

A Proxima Centauri a Hubble-űrteleszkóp felvételén
Forrás: ESA/Hubble

Ahhoz, hogy a szondácskákról érkező jeleket láthassuk, kilométernyi méretű vevőeszközökre lenne szükség, amelyek a Proxima Centauri távolságában lévő szondaraj fényjeleit észlelni képesek. Ahhoz, hogy bármit lássunk belőlük, csak egy nagy, miniszondák ezreiből álló, együttesen mozgó raj volna elég nagy. A raj kommunikációja során minden egyes szonda a saját mini lézerével ugyanazt az adatot küldené a Földre, ám, mivel szinkronban működnének, ezek együttesét észlelni is lehetne itthonról a megfelelő észlelőhálózattal.

Mivel a rádiós távolság 8 év (4 fényév távolsága oda-vissza) ezért semminemű irányításra nincs lehetőség, ezért a rajnak nagy fokú autonómiára is szüksége lesz. Képesnek kell lennie arra, hogy eldöntse például, milyen információkat küld haza a Földre. Ez azt is igényli, hogy a raj képes legyen abszolút együttműködő módon üzemelni. Egyenként, sorban haladnának a miniszondák, majd a külső Naprendszerben összeállna a raj. Ez a tervek szerint egy kb. 100 ezer kilométer átmérőjű területen lencse alakban rendeződő csoportot jelentene. A méret segíthet kiküszöbölni azokat a pontatlanságokat, amelyeket a Proxima Centauri rendszeréről meglévő ismereteink tartalmaznak. Az teljesen biztos, hogy a mélyűr átszelése igencsak kockázatos feladat, és még optimális esetben is elveszítenénk a raj rengeteg tagját, emiatt is fontos a raj nagysága.

A szondákból álló raj nagy területen utazva jó eséllyel juthat közel a Proxima b-hez. A bolygó pontos helyzetét nem tudjuk előre kiszámítani, mivel azt se tudjuk pontosan, mikor érhet oda a raj.
Forrás: NASA / T.M. Eubanks

 

Azonban a projekt számára a legnagyobb kihívást nem a szondák ezreinek precíz koordinációja vagy a világűrben leselkedő veszélyek legyőzése jelenti, hanem a lézerek ára. Míg magukat a miniszondákat viszonylag olcsón előállíthatjuk, a lézerek és azok működtetése csillagászati összegre rúg: 100 milliárd dollár talán fedné a projekt költségeit. De nemcsak a költségek, hanem a haszon is csillagászati lehetne.

A rajként együttműködő robotszondákat persze nemcsak itthonról 4 fényévre, hanem itthon, a Naprendszerben is rengeteg módon alkalmazni lehet, a Föld közvetlen környezetében is, de még a Földön is, akár az orvostudományban is. A fejlesztéseknek tehát lehet sok-sok gyakorlati haszna akkor is, ha senki se fog dollármilliárdokat beruházni egy lézerhálózatba, amellyel a legközelebbi exobolygót meglátogathatná fajunk képviseletében egy fényvitorlás raj.

Ősi napkitörés időpontját sikerült meghatározni

Ősi napkitörés időpontját sikerült meghatározni

Magyar szakértők részvételével vizsgáltak egy több ezer évvel ezelőtti eseményt.

Már az ókorban is küszködtek a környezetszennyezéssel

Már az ókorban is küszködtek a környezetszennyezéssel

Azt gondolnánk, hogy a környezet károsítása és szennyezése a modern kor vívmánya, azonban már az ókorban is szennyeztünk és fel is ismertük a saját negatív hatásainkat.

Október asztrofotója: Planetáris köd és szupernóva-maradvány egy képen

Október asztrofotója: Planetáris köd és szupernóva-maradvány egy képen

A mélyég-felvétel elkészítése a fotográfus 15 éves pályafutásának legnagyobb kihívását jelentette.

Egyre kevesebbet alszanak az emberek

Egyre kevesebbet alszanak az emberek

Összefüggés van a hőmérséklet és az alvásmennyiség között.

Egy cambridge-i múzeumban beszélgetni lehet a kihalt állatokkal

Egy cambridge-i múzeumban beszélgetni lehet a kihalt állatokkal

A múzeum szakemberei kiválasztottak néhány állatot, amelyeket azután mesterséges intelligencia segítségével „életre keltettek”.

National Geographic 2024. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket