Géza, Cézár, Vanda2024. február 25., vasárnap
Tudomány

Sztyeppei őseinktől ered a sclerosis multiplex

National Geographic Magyarország

Egyes idegrendszeri betegségek az európaiak körében gyakoribbak, egy hatalmas genetikai-régészeti kutatás tárta fel ezek eredetét.

Forrás: Unsplash / olena zolotukhina

Egy igen nagy, nemzetközi kutatócsoport négy külön-külön, a Nature hasábjain megjelent tanulmányban vizsgálta meg azt, hogy miként válhattak egyre gyakoribbá az európai népességben egyes súlyos betegségek, mint például a sclerosis multiplex (SM), vagy az Alzheimer-kór. A 175 szakemberből álló kutatócsoport vezetője korunk egyik legnagyobb hatású és legsokszínűbb archeogenetikusa, a jelenleg a Cambridge-i Egyetemen dolgozó Eske Willerslev volt.

A kutatás során mintegy 5 ezer egykor élt ember genomját vizsgálták meg az elmúlt 34 ezer évből, ezzel a világ eddigi legnagyobb régi emberi génbankját állították össze, a génbank területi átfedése Nyugat-Európától Ázsiáig terjed. Az egykori emberek génjeinek feltérképezését követően azokat össze tudták hasonlítani a ma élő emberek génjeivel, így felderíthették, hogy bizonyos génváltozatok és az általuk meghatározott betegségek hogyan terjedtek el a népességben, az egyes csoportok vándorlásával párhuzamosan.

A következő kérdéseket sikerült megválaszolniuk: Honnan erednek az olyan idegrendszeri degeneratív betegségek, mint pl. a sclerosis multiplex, vagy az Alzheimer-kór? Miért magasabbak ma az észak-európaiak a dél-európaiaknál? Miként került egy 5000 évvel ezelőtti vándorlás során olyan gén az északnyugat-európai népességbe, amely kockázatot hordoz a sclerosis multiplexre és amelynek nyomán ma e régiókban gyakoribbá vált a betegség?

Megállapították, hogy ez, a SM-et valószínűbbé tevő gén védelmet jelentett az olyan fertőzésekkel szemben, amelyeket a háziállatoktól kaphatott el a korabeli népesség. Kiderült az is, hogy az Alzheimer-kórt vagy a 2-es típusú cukorbetegséget esélyesebbé tevő gén viszont Európa vadászó-gyűjtögető népességétől erednek. A továbbiakban még számos más idegrendszeri és pszichés eltérés eredetét is szeretnék majd feltárni.

Sztyeppi eredetű a sclerosis multiplex

A világon ma Európa északi felén a leggyakoribb a SM előfordulása. A sclerosis multiplex eredetét a gének alapján azonban a ponto-kaszpi sztyeppe népessége jelenthette. E régió a mai Kazahsztántól Ukrajnáig terjed, a „klasszikus” sztyeppe terület, amelynek oly sok szempontból fontos szerepe volt Európa későbbi történelmében és kultúrájában. A dokumentált eurázsiai helyszíneken talált csontokban és fogakban azonosított gének, amelyek e betegségre hajlamosítanak, a sztyeppére mutatnak vissza, innen terjedt azután a Jamnaja-kultúra képviselői révén Északnyugat-Európába.

A Jamnaja-kultúrához tartozó sír
Forrás: Wikimedia Commons

Ez nem volt véletlen! A SM-re hajlamosító gének ugyanis védelmet nyújtottak más betegségekkel szemben, amelyeket a háziállataiktól kaphattak el. „Egyértelmű előnyt jelenthettek a Jamnaja népe számára a SM kockázatát növelő gének még azt követően is, hogy megérkeztek Európába, annak ellenére, hogy e gének egyértelműen megnövelték az esélyeiket arra, hogy SM alakuljon ki náluk. Az eredmények alapján másként kell tekinteni a sclerosis multiplex okaira, és a lehetséges terápiákra is” – mondta el Eske Willerslev.

A Jamnaja-kultúrának köszönhető az indoeurópai nyelvek európai térhódítása, e kultúrához köthető a pestis legelső európai megjelenése, és szintén nekik köszönhetjük a mai lovainkat. E néphez köthető a magasabb termet és a világosabb bőrszín is, amely ma Északnyugat-Európa lakóira jellemző.

A projekt során megvizsgált legrégebbi genom 34 ezer éves, a legfiatalabb pedig a középkorból származó emberé. Az eredmény megmagyarázza, miért van ma Európa északi felén kétszer több SM beteg, mint a délin. Genetikai szempontból a mai északnyugat-európai népesség ősének tekinthető a Jamnaja népe, a dél-európai régióra jóval kisebb hatással voltak a tőlük eredő gének. Az azonban egészen meglepő volt, hogy a SM-re hajlamosító géneket már a több ezer éves csontokban is ugyanolyan formában találták meg, mint a modern népességben. A feltárt genetikai nyomok egészen új nézőpontba helyezik a SM és más autoimmun betegségek evolúcióját.

A sclerosis multiplex esetén az ember saját immunrendszere támadja meg az idegrostokat borító, szigetelő mielinhüvelyt, majd ennek hatására gyulladás alakul ki, és károsodnak az agyi és gerincvelői idegrostok.

„Kiderült, hogy elődeink életmódja miként befolyásolta a betegségre való jelenkori hajlamot, és hogy mennyire vagyunk ennek az ősi immunrendszernek a modern kori örökösei” – mondta Dr. William Barrie, a SM-re vonatkozó tanulmány első szerzője. E betegség tehát abból az alkalmazkodásból ered, amellyel őseink a környezetükre válaszoltak. Azonban mára elképesztően átalakult az életünk, mind higiéniai, mind étrendi szempontból, az akkori fontos betegségeket mára legyőzte az orvostudomány, ám helyettük, a hozzájuk köthető genetikai alkalmazkodás révén kaptunk néhány autoimmun kórt.

A különféle genetikai eredetűek csoportok nyomai a mai Európában, Ázsia nyugati részén, Észak-Afrikában és Nagy Britanniában, százalékos arányban.
Forrás: Nature

Az eredményeket az az évekig tartó munka tette lehetővé, amelynek során mintegy 5000 egykori ember múzeumi csont- és fogmaradványai alapján össze tudták állítani a legnagyobb emberi régi DNS adatbázist a szakemberek, a Lundbeck Alapítvány 8 millió eurós támogatásának köszönhetően. Rengeteg ember és intézmény együttműködésével valósulhatott meg ez a génbank, amelynek segítségével aztán már tovább lehet vizsgálni a múltunkat. A kutatócsoport rengeteg felkérést kapott egyes betegségekkel foglalkozó szakemberektől, hogy az adott kór genetikai eredetét is tárják fel. Emiatt elhatározták, hogy a létrehozott genetikai adatbázist nyíltan hozzáférhetővé teszik, így bármely szakterület kutatója elvégezheti a saját vizsgálatait majd.

Évezredek óta alkalmazkodnak hozzánk egyes madarak

Évezredek óta alkalmazkodnak hozzánk egyes madarak

A jégkor végén az ember életmódja jelentősen átalakult, és úgy tűnik, ezt a környezetünkben élő madarak is lekövették.

Élj gyorsan, halj meg fiatalon!

Élj gyorsan, halj meg fiatalon!

A mezőgazdaság gyökeresen átalakítja az ökoszisztémákat, az életközösségek egésze igyekszik alkalmazkodni ehhez.

Termeszvár ihlette menedék

Termeszvár ihlette menedék

A Holdra visszatérő űrhajósok számára épülhet olyan menedék, amelynek ihletője a termeszvár.

Erdősítés ész nélkül?

Erdősítés ész nélkül?

Az erdőtelepítést sok esetben indokolatlanul használják, és sokkal többet árthatnak vele, mint amennyi előnyt ideális esetben nyújtana.

A madarak már a dinók korában is sokfélék lehettek

A madarak már a dinók korában is sokfélék lehettek

A közvélekedés szerint a madarak mai sokféleségét a dinók 66 millió évvel ezelőtti kihalásának köszönhetjük, egy új kutatás azonban cáfolta ezt.

National Geographic 2024. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

16 500 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket