Kudarcba fulladt a Peregrine küldetése
Az Astrobotic magánvállalat a NASA-val szerződve juttatott volna hasznos terhet a Holdra, azonban a sikeres indítás után keletkezett hiba miatt ez meghiúsult.
Az Astrobotic Peregrine (vándorsólyom) nevű holdi leszállóegysége már sosem jut el a Holdra. A 2024. január 8-i, sikeres indítást követően levált a hordozórakétáról, majd hamarosan kiderült, hogy valami gond van a járművel: nem tudta a napelemeit megfelelő irányba fordítani, valamint az üzemanyaga jelentős része elszivárgott. Miután világossá vált, hogy a jármű képtelen lesz leszállni a Holdra, január 13-án elérte pályája legtávolabbi pontját, és visszafordult a Föld felé. Az eredeti tervek szerint több ilyen elliptikus utat tett volna meg, mire pályára állhatott volna a Hold körül, ám erre már nem lesz lehetőség.
Az irányítók számításai alapján január 18-án Ausztrália partjaitól keletre, Fidzsi térsége feletti légtérben, bolygónk légkörébe lépve megsemmisül. A számítások szerint erre magyar időben 18-án este 10 körül kerülhet sor.
Az Astrobotic bejelentése szerint a terveknek megfelelően magyar idő szerint 21:50-kor megszakadt a rádiókapcsolat a szondával, amely 22:04-kor elégett a Csendes-óceán egy lakatlan pontja feletti légkörben.
A tervek szerint a Peregrine vitte volna a Holdra a Puli Space Téridő plakettjét is, így sajnos ez is elmarad, ahogy az űrjárművel szállított emberi hamvak sem jutnak el égi kísérőnkre. A magánvállalat saját akciója volt, hogy hamvakat „kézbesítsen” a végső nyughelyüknek szánt holdfelszínre. Ez utóbbi ellen a navahó közösség nyíltan tiltakozott, mivel számukra a Hold szent hely.
Az Astrobotic közleményeiben az első pillanattól fogva folyamatosan, a valóságnak megfelelően tájékoztatta a világot arról, hogy mit sikerült a szakembereinek megállapítani a szonda aktuális állapotából, és mire számíthatnak ez alapján. Úgy vélik, hogy az anomáliát egy beragadt szelep okozhatta, amelynek hatására az oxidálószer tartályában túlnyomás miatt repedés keletkezett. A hibaokot véglegesen majd egy hosszas és részletes vizsgálat fogja megállapítani, az ehhez szükséges adatokat sikerült a szondáról lementeniük az irányítóknak.
A balul sikerült küldetésnek is vannak azonban pozitív tapasztalatai, például, miután az áramellátási gondot megoldották, a szonda a műszereivel kapcsolatban voltak, és azokról folyamatosan adatokat tudtak letölteni. Bár nem az eredetileg tervezett módon, de a hasznos teher részét képező NASA műszerek is végeztek méréseket a Hold közelében. A szonda összes fedélzeti műszere, amelyekről érdemes tudni, hogy először járt a világűrben, mind kiválóan működött, az egyetlen problémát az üzemanyagrendszer jelentette.
Azzal, hogy a Peregrine elégett a Föld légkörében, elkerülték, hogy akár a Hold környezetében, akár a Föld körüli térben az űrszemét keletkezzen.