Kőkori mikrobák

Mintegy 9700 évvel ezelőtt Skandinávia nyugati partján egy embercsoport vert tábort. Vadászó-gyűjtögetők voltak, akik időnként halat is fogtak, illetve különféle hasznos holmikat gyűjtöttek e térségben. Köztük néhány fiatal, amolyan kőkori gittegylet tagjaiként a nyírfák gyantáját rágta – miután pisztráng és szarvas húsával, valamint mogyoróval csillapították éhségüket. Egyiküknek súlyos fogínygyulladása volt, emiatt a szarvashúst és a gyantát se volt képes olyan hatékonyan rágni, mint a társai.

A helyszín a mai Göteborgtól északra lévő Huseby Klev, amelyet az 1990-es években tártak fel, számos kőhegyet, illetve 119 megrágott gyantadarabot találtak. Ezek némelyikében megmaradtak a fognyomok, amelyek elárulták, hogy tizenévesek rágták a gyantát. Ezt az anyagot úgy nyerték ki a nyírfa kérgéből, hogy azt felhevítették, a sötét színű gyantát ragasztóanyagként használták fegyvereikben, azonban gyógyhatásáért, vagy épp a mai rágózáshoz hasonlóan, rekreációs céllal is rágták. Hasonlókat világszerte találtak már, különféle növényi gyanták vagy más anyagok, illetve természetes bitumen rágását is űzték elődeink.

Egy újonnan, a Scientific Reports folyóiratban közzé tett kutatásban e svéd „rágók” vizsgálatával a kőkori szájmikrobákat tárták fel egy nemzetközi csoport kutatói, a vizsgálatokról a The Conversation számolt be.

A gyantákból kivont DNS mintegy fele emberi eredetű, és az egyik legrégebbi emberi DNS-t jelenti Skandinávia területéről. Az elemzése alapján a korabeli vadászó-gyűjtögető embercsoport tagjai voltak, akik a gyantát rágták, nők és férfiak egyaránt voltak köztük.

A DNS nyomok másik fele mikrobáktól – baktériumoktól és gombáktól eredt, részint az elhajított „rágó” későbbi, földben eltöltött időszakát tükrözte, részint viszont az emberi szájat benépesítőkből származott.
E DNS-töredékek kivonása önmagában igen nagy kihívás, ezt követően viszont a töredékekből össze is kellett állítani akkora darabokat, amelyek már azonosíthatóvá tették, milyen élőlényből is származott. Ez utóbbihoz gépi tanulás segítségét is igénybe vették a szakemberek.

Számos, a száj-mikrobiomból jól ismert, közönséges baktériumra rátaláltak, ám voltak mellettük kórokozók is. Olyanok, mint például a Streptococcus mutans, amely a fogszuvasodást előidéző baktérium, volt keléseket okozó baktérium, de más, súlyos testi betegségekért felelőseket is kimutattak. Nagy számban találtak fogínygyulladást okozó baktériumokat, az egyik gyantadarab esetében nagy valószínűséggel e betegségtől szenvedett a lány, aki rágta.

Az élelmiszerként könnyen értelmezhető halhús és szarvashús mellett meglepő volt, hogy rókára utaló DNS-töredékeket is azonosítottak. Bár nem kizárt, hogy ettek rókát, talán valószínűbb, hogy azért rágták az inait, bőrét, hogy abból ruhaneműt készítsenek aztán. Véletlen is lehet, akár úgy is belekerülhetett a gyantába a róka DNS-e, hogy a kiköpött gyantát lepisilte egy róka.