Emiatt más a kutyák színlátása

Az egészséges ember szemében háromféle színérzékenységű csapsejt található, a kutyákéban csak kettő, most az is kiderült, ez minek köszönhető.

Sokan tudják, hogy a kutyák (és a macskák is) kevésbé színesen látják a világot, mint mi. Őseinknek nagy szükségük volt arra, hogy a színek közti finom árnyalatnyi különbséget felismerjék, ez egyike volt a gyümölcsök érését eláruló jeleknek, a ragadozók esetében viszont a színek kevésbé fontosak.
A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak sikerült feltárni, minek köszönhető az, hogy mi oly sok színt tudunk megkülönböztetni a kutyáinkhoz képest. A kutatás során Petri-csészében növesztett emberi retina segítette a szakembereket abban, hogy feltárják a színlátásunk titkait. A PLOS Biology folyóiratban közzé tett eredményekből kiderült, hogy ebben az A-vitamin játszik igazán fontos szerepet.
A kutatók úgynevezett retina organoidot, vagyis a retina leegyszerűsített, miniatűr méretű laboratóriumi változatát vizsgálták. Az így szerzett ismeretek nemcsak azt árulták el, miben különbözik látásunk a kutyákétól, hanem az időskori látásromlásról, a színlátási problémáinkról, és más, a fényérzékelő sejtjeinkhez köthető betegségekről is árulkodtak. Az is kiderült, hogy a gének miként utasítják a retinát a speciális színérzékelő sejtek kialakítására – e folyamatról korábban azt hitték, hogy a pajzsmirigyhormonok irányítása alá tartozik.
Kiderült, hogy az A-vitaminból származó retinasav nevű vegyület határozza meg, hogy egy csapsejt vörös vagy zöld színű fényre válik-e érzékennyé. A kutyákból a vörös érzékelésére alkalmas csapsejtek hiányoznak, és csak az egészséges látású emberek, illetve rokon főemlősök rendelkeznek e vörösre érzékeny csapsejttel. Korábban úgy gondolták a szakemberek, hogy véletlenszerűen dől el, hogy egy csapsejt melyik színre válik érzékennyé.
Kiderült, hogy a fejlődés korai szakaszában nagy mennyiségben jelen lévő retinasav hatására zöldre érzékeny csapsejtek születnek, míg kissé később, az alacsony retinasav-szint hatására vörösre érzékeny csapsejtek jöttek létre. A zöld és a vörös csapsejtek nagyon hasonlóak, kivéve a bennük lévő színérzékeny fehérjét. Az opszin nevű fehérje az, amivel a fényt észleli e sejt, és ez mondja meg az agynak, hogy milyen színt is látunk.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy 700 felnőtt retinavizsgálata alapján felmérték, kinek mennyi zöld és mennyi vörös színre érzékeny csapsejtje van. Az arányok közt hatalmas egyedi eltérések voltak, ám ez az emberek színlátásában nem jelentett különbséget!
A kutatók a későbbiekben még szeretnék azt is megérteni, miként kapcsolódnak a retina sejtjei az idegrendszerhez, illetve remélik, hogy az eredményeik segítségével a különféle látásproblémákon is lehet majd a jövőben javítani.