Mesterséges édesítővel a csótányok ellen

Egy nemrégiben közzé tett kutatási eredmény szerint a szukralóz segíthet megoldani ezt a problémát: kaliforniai kutatók úgy találták, a német csótányok emésztőrendszere nem tud megbirkózni vele, és a rovar belepusztulhat a fogyasztásába. A kutatásról az Entomology Today számolt be.

Néhány éve derült csak ki, hogy a szukralóz-oldat a pettyesszárnyú muslicák (Drosophila suzukii) számára méreg, ebből indultak ki a kutatók a csótányok vizsgálatában. A kísérletek során megmérték, milyen töménységű szukralóz-oldat milyen arányban pusztította a csótányokat. Megmérték, hogy az egyes csótányok az oldat elfogyasztása miként befolyásolta a testük víztartalmát, valamint felmérték, miként alakult át a csótány bélmikrobiomja a szukralóz hatására.

A mesterséges édesítők rossz hírneve miatt fontos megérteni, hogy ami egyik élőlény számára méreg, az nem feltétlenül az egy másiknak. Az, ha a csótány elpusztul egy mesterséges édesítőszertől, nem azt jelenti, hogy az ránk ugyanilyen hatással lenne! Gondoljunk bele abba, hogy míg a csokoládé végzetes lehet a kutyákra, addig mi táblaszám ehetjük, vagy arra, hogy a számunkra halálosan mérgező gombákat is büntetlenül eszik a csigák vagy a kukacok.

A tesztek során olyan német csótányokat vizsgáltak, amelyekről ismert volt, hogy valamely rovarirtóra már kialakult bennük a rezisztencia. A vizsgálatok feltárták, hogy minél nagyobb koncentrációjú szukralóz-oldatot adtak a csótányoknak, azok annál nagyobb arányban pusztultak el, 5 százalékos koncentráció azonban még hatástalan volt a csótányok elpusztításában. Hasonló volt az összefüggés az állat vízvesztesége és az oldat töménysége közt, a nagyobb töménység és a fogyasztástól eltelt hosszabb idő hatására több víz ürült ki a csótányokból. A 20 százalékos szukralóz-oldatot 3 napon át kapó csótányok bélmikrobáinak sokfélesége jelentősen csökkent a sima vizet fogyasztókhoz képest. (Az az elmúlt évek számos kutatásából kiderült, hogy az ember bélmikrobiomjára is hatással vannak a mesterséges édesítők, ami nem is csoda, mivel a bélmikrobáink azt kénytelenek fogyasztani, amit mi magunk megeszünk, és ezekből minden hat rájuk is.)

A német csótányok gyakorlatilag kiszáradtak a szukralóz fogyasztása után, ez pedig olyan egészen eltérő hatás, mint amit a hagyományos, általában az idegrendszerre ható rovarölő szerek eredményeznek. Most laborban végeztek teszteket úgy, hogy a rovarok nem jutottak hozzá másféle italhoz, csak a kapott oldatot ihatták. Azonban valós életkörülmények között ez nem feltétlenül lesz így, ezért azt is ellenőrizni kell majd, hogy miként választanak a csótányok, ha más is rendelkezésre áll.

Emellett felmerül, hogy a csótány és a muslica mellett más rovarokra szintén végzetes hatású lehet a szukralóz, ezt pedig ismét csak ki kell vizsgálni, mielőtt bevetik a mesterséges édesítőt a csótányirtásban. Ha viszont a csótány számára vonzó csalétek részeként kapják, akkor célirányosan csak rájuk hat, és kiválthatja a környezetre károsabb hatású hagyományos rovarirtó szereket a használata.