Inkább gyűjtögető, mint vadászó

A korai emberek életmódját vadászó-gyűjtögetőként szokás megnevezni, arra utalva, hogy élelmüket vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték. A kifejezés szavainak sorrendje viszont arra utal, hogy a hús uralta az étrendjüket – ezen alapul a ma is gyakorolt paleolitnak nevezett étrend. Hogy mennyire nem lehet ugyanazt a sablont minden esetre ráhúzni, jól bizonyítja egy újonnan, az Andok ősi lakosságán végzett vizsgálat. A Wyomingi Egyetem számolt be a 9500-6000 évvel ezelőtt ott élt emberek étrendjéről: úgy tűnik, helyesebb lenne a gyűjtögető-vadászó kifejezést használni rájuk.

Azt, hogy egy élőlény mivel táplálkozott, a csontjaiba beépült egyes izotópok árulják el, különféle izotóp-összetételt eredményez a hús, a hal, vagy a növények fogyasztása. A kutatók 2018-ban végeztek feltárásokat, a Wilamaya Patjxa és a Soro Mik’aya Patjxa lelőhelyein talált 24 ember csontjait vizsgálták meg. E helyszínek az Altiplano területén vannak, Peru déli részén, a Titicaca-tó közelében. Itt a korábbi elképzelések szerint a lámafélék vadászata lehetett az első emberek fő élelemszerzési módozata, ezt a lelőhelyeken talált állati csontok is igazolják. Azonban az emberi fogak kopásnyomainak vizsgálata arra is utalt, hogy gumós zöldségeket (talán burgonyát) is fogyaszthattak. No de mennyit?

„A köztudatban az van, hogy a korai emberek a vadászatra koncentráltak, ez az ötlet vezetett el az olyan, fehérjében gazdag étrendekhez, mint a paleo diéta” – mondta Randy Haas professzor, a kutatás vezetője. „Az elemzésünk azonban azt mutatta, hogy 80 százalékban volt növényi, és csak 20 százalékban állati eredetű az étrend.”

A stabilizotóp-vizsgálatok során a különféle típusú növényi és állati eredetű szén és nitrogén arányait mérik meg a csontokban. Ezt a módszert a lelőhely hagyományos vizsgálati technikáival ötvözve – mint a paleobotanika és zooarcheológia – sikerült az eddig legpontosabb képet kapni az Andok őslakóinak étrendjéről. „Ezek az eredmények felülírják az Andok felföldi lakosságának korai gyűjtögető életmódjáról alkotott elképzeléseinket, és megmutatják azt az utat, amely a mezőgazdálkodáshoz vezetett” – tette hozzá Haas professzor. A kutató úgy véli, ideje, hogy mindenhol mérésekkel igazolják vagy cáfolják az egyes embercsoportok étrendjét illető elméleteket. A régészeti leletek néha félrevezetőek, ezért fontos volna ellenőrizni, hogy mit is ettek az egyes térségek lakói. Ma már rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel ezt meg lehet tenni, így könnyen lehet, hogy másutt is át kell majd gondolni, amit az ősi társadalmakról gondoltunk.