Mitől görbül a sárgarépa?
A sárgarépa az egyik legkedveltebb zöldségféle, amit sokan szeretnek nyersen is elrágcsálni, a rajongói jól ismerik: ha állni hagyjuk, meggörbül.
A Bathi Egyetem kutatói látszólag igazi brit tudósokhoz méltó vizsgálatot végeztek a sárgarépa kunkorodásáról, azonban ne feledjük, korunk egyik fő problémája az élelmiszerpazarlás. Ezt pedig az is okozza, hogy az előre elkészített élelmiszereink nem kívánatos tulajdonságokat öltenek magukra tárolás közben, amit talán meg lehetne akadályozni.
Nguyen Vo-Bui gépészmérnök hallgatóként a covid miatti lezárások idején látott neki – részint kényszerből – a vizsgálatoknak. Mivel laborba nem juthatott, így házi körülmények közepette, gyakorlatilag a saját konyhájában elvégezhető vizsgálatokkal kellett feltárni a válaszokat. Az volt a célja, hogy kiderítse, miféle környezeti és geometriai okai vannak a sárgarépa görbülésének. Ehhez hosszában kettévágott répákat használt (ugyanabba a répafajtába tartozókat), és több tucatnyi darabon végzett kísérleteket, illetve méréseket. Ezt követően a szerkezetmérnöki számításokból jól ismert modellezés segítségével tárta fel az okok részleteit.
A sárgarépa kétféle részből áll: a középső, edénynyalábokat tartalmazó rétegből, és az ezt körbefogó kéregből – ez utóbbi a keményebb. A köztük lévő szerkezeti különbségek miatt eleve eltérő mértékben görbítenék a répát, ám amíg a répa egyben van, ezek a különbségek kiegyenlítik egymást. Azonban, amint felvágják a répát, az egyensúly felborul, és kialakul a kunkorodó répa. A folyamathoz az is hozzájárul, hogy a felvágása után a répa nedvességet veszít.
A feltárt folyamatok más gyökérzöldségekre, de egész másféle növényekre is érvényesek lehetnek a kutatók szerint. A megtermelt sárgarépa 25-30 százalékát már azelőtt veszteségként könyvelik el, hogy azt feldolgoznák vagy épp a fogyasztó elé kerülhetne, ez leginkább a sérült, részben hibás szálakat jelenti. Ha ezekből megtisztítva-felvágva a szálakat egy félig feldolgozott termék készülhetne, az igen jelentősen csökkentené a veszteségeket, az így forgalmazott répa még tökéletes uzsonnának. Megfelelő módszerrel – a répákat nedves, hűvös közegben tartva – sokat lehetne spórolni a kutatók eredményei alapján.
A kutatás során megvásárolt kb. 30 kilónyi sárgarépa se ment veszendőbe. Különböző répából készült ételek sokasága, és persze répatorta táplálta a kutatót és lakótársait a kísérletezés időszaka alatt.