A kézírásos jegyzetelés segít tanulni
Valószínűleg sokan tanultak úgy, hogy közben jegyzeteket készítettek az épp elsajátítandó anyagról, és közben észrevették, jobban megragad, amit így le is írtak.
Sokan megkérdőjelezik, mi értelme van egyáltalán a kézírástanításnak, amikor nagyjából mindent gépen kell ma már leírnunk. Talán ismert, hogy a kézíráshoz szükséges finom motoros mozgások fejlesztése visszahat az agy fejlődésére is, ez pedig önmagában elég indok a kézírás tanítására. Ma már van arra bizonyíték, hogy a kézzel leírt szavak helyesírását jobban meg tudjuk tanulni, illetve a memóriánkban is jobban megragad, amit így írunk.
Egy újonnan, a Frontiers is Psychology folyóiratban publikált kutatás eredménye újabb érvet adott ehhez, és mérésekkel is igazolta azt, amire valószínűleg diákok milliói rájöttek már maguktól: a kézzel írt jegyzetelés során jobban megjegyzi az ember a tanultakat. A kutatók most összehasonlították, mi zajlik az agyban a kézírásos és a gépírásos jegyzetelés alatt.
A kutatócsoport EEG (elektroenkefalográfia) révén vizsgálta meg a tanulás során kialakuló agyi kapcsolatokat. 36 alanyt mértek fel, mindegyikük egyenként 30 feladatot kapott, egy-egy szót kellett leírniuk kézírással, illetve gépeléssel – ezt a feladatok elején jelezték nekik. A feladatok idején a fejükre helyezett érzékelők segítségével a kutatók rögzítették az agyi aktivitásukat. Minden szóra 25 másodperc idő jutott, ezen idő alatt egy-egy szót többször egymás után leírtak, ennyi elegendőnek tűnt a megfelelő mérésekhez.
A kutatók arra jutottak a mérésekkel, hogy a különböző aktív agyterületek közt kiépült kapcsolatok sokkal gazdagabbá váltak a kézírásnál, mint a gépelésnél. Ez amiatt lehet, hogy a betűk kézi megformázása során az érzékszerveinket is aktívabban használjuk, a kutatók szerint ez, valamint a kézmozgás precíz irányítása együtt segítik elő a komplexebb agyi aktivitást. A gépi írásnál egy nagyon egyszerű mozdulattal (billentyű lenyomása) megformázzuk a betűt, ez pedig egyáltalán nem stimuláló az agyunk számára, ezért a tanulási folyamatokban se hagy mély nyomot.
A kutatók szerint még mindig nagyon fontos a kézírás, ezért meg kell tanítani a gyerekeknek, amellett, hogy a technikai fejlődésről se szabad lemondani. Eltérő helyzetek eltérő módszernek kedveznek: míg egy óra alatti jegyzeteléshez tökéletes és a memória számára is üdvös a kézírás, ha egy hosszabb esszét kell írni, akkor jobb azt géppel tenni.