A meleg öregíti a szúnyogokat
A klímaváltozás gyengítheti a szúnyogok immunrendszerét, és felgyorsíthatja az öregedésüket.
Az ízeltlábúak különösen érzékenyek a környezeti hőmérséklet változására, ezért érthető, hogy a klímaváltozásra is. Tudjuk már például, hogy a méhekre többféle veszélyt is jelent a felmelegedés, például kevesebb pollent tudnak szállítani, több kórokozó támadja őket. Azonban számunkra közvetlen módon is fontos, hogy az egyes, betegségeket terjesztő rovarok miként jönnek ki a felmelegedés okozta helyzetből. Az már ismert, hogy egyes rovarok északabbra települhetnek korábbi élőhelyeikről, így az általuk terjesztett betegségek is új helyeken bukkanhatnak fel, gyakoribbá válhatnak. De úgy tűnik, a szúnyogok sem csak nyernek a melegebb éghajlattal.
A Vanderbilt Egyetem kutatói a PLOS Pathogens folyóiratban számoltak be arról, miként hat a klímaváltozás, a felmelegedés a szúnyogok immunrendszerére. Arra jutottak, hogy a melegedés felgyorsítja a szúnyogok öregedését és gyengíti azok immunrendszerét, így a szúnyogokat magukat megbetegítő fertőzések súlyosabb hatásúak lesznek.
A világ fertőző megbetegedéseinek mintegy 17 százaléka olyan, amit vérszívó szúnyogok terjesztenek, ilyen a zika vagy a malária, ezek évente mintegy 700 ezer ember halálát okozzák, és a végzetes hatáshoz elegendő egyetlen szúnyogcsípés. Ezek a kórokozók azonban a szúnyogokat nem betegítik meg, de vannak nekik is saját kórokozóik. A szúnyogok maguk is védekeznek saját kórokozóik ellen, ennek egyik módszere az úgynevezett melanizáció. A megfertőződött szúnyog immunrendszere melaninburokba csomagolja a kórokozókat, így azok nem tudják kifejteni a szúnyogra nézve káros hatásaikat.
Azonban, amint azt a 7000, különböző hőmérsékleten felnevelt szúnyoggal elvégzett kísérletekből kiderítették a szakemberek, ez a folyamat sérül a melegebb környezetben élő szúnyogoknál. Ezek a szúnyogok kevésbé hatékonyan tudtak a saját betegségeikkel szemben fellépni, és a kutatók szerint ez azt is jelenetheti, hogy hamarabb elpusztulnak, így talán nem lesz esélyük az embert megfertőző kórokozók terjesztésére se.
„Összetett ez a folyamat, mert ha a szúnyogoknak gyengébb az immunválaszuk, akkor könnyebben is betegednek meg, és nagyobb eséllyel pusztulnak is bele a betegségükbe. Ha pedig elpusztulnak, mielőtt megcsíphetnék a következő embert, akkor ezzel csökken az általuk megfertőzött emberek száma is” – magyarázta Lindsay Martin, a kutatás vezetője.
Persze a felmelegedés a többi rovart is érintheti ekképpen, így azt is meg kell vizsgálni majd, többek között, hogy a beporzók vagy más, kórokozókat terjesztő rovarok immunrendszerére miként hat a meleg. Egyes lepkékről, illetve tücskökről ismert, hogy náluk is meggyengül az immunválasz (ők is ugyanezt a módszert használják saját betegségeik ellen) , így akár az egész mezőgazdálkodásra hatása lehet ennek a folyamatnak.
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Stipsicz András kapta a Bolyai-díjat
Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatta a kutatót.
Karikó Katalin segítségével nyílt új kutatóközpont
Az antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
