A Neuralink első emberi alanya

Az Elon Musk alapította vállalat célja a ma még orvosilag nem javítható állapotok gyógyítása, és a jövő emberének felturbózása az agyba ültetett interfész segítségével. A rendkívül ellentmondásos eszköz azzal vált hírhedtté, hogy a majmokon végzett kísérletek során számos állatnak okoztak elképesztő szenvedést, azonban ezt a hivatalos vizsgálatok eddig nem igazolták (ettől még könnyen lehet persze igaz is, mivel nem világosak a kísérleti körülmények, a nyilatkozatok pedig ellentmondásosak). A cég néhány éve közzé tett videójából úgy tűnik, a felvételen látható makákó képes valóban a Neuralink segítségével irányítani a videójátékot. Egy ember esetében azért ennél többre lesz szükség.

A különleges agyi implantátum ötletét a tudományos-fantasztikus irodalom adta, azonban ma már majdnem hétköznapinak is tekinthetőek az egyes orvosi célú agyi implantátumok. Ezekkel különféle idegrendszeri betegségeket tudnak gyógyítani, nemcsak a rosszabbodást akadályozva meg, hanem kimondottan javítva a súlyos betegek állapotán. Ilyen kezelésekre hazánkban is van lehetőség ma már.
A Neuralink azonban ennél jóval többet ígér: átalakítja az embert. Mármint azokat, akik belevágnak ebbe a ma még minden bizonnyal elképesztően kockázatos dologba. A Neuralink alapításakor az eredeti cél az volt, hogy valamiféle kiborgot hozzanak létre, az ember és a mesterséges intelligencia összekapcsolásával.

A Neuralinkben egy csiphez csatlakozó, több mint 1000 elképesztően vékony elektróda szál van, ezeket ültetik be az agy meghatározott pontjaira. Az elektródák a gondolatokat érzékelik, majd azokat számítógépre átültetve szöveggé is lehet alakítani. Ezt Elon Musk úgy írta le: „Képzeljük el, hogy Stephen Hawking gyorsabban tudna kommunikálni, mint egy gyorsasági bajnok gépíró vagy árverési kikiáltó. Ez a célunk.” A műtétet a cég által kifejlesztett sebészeti robot végzi egyébként.
E módon az ember a gondolataival tudja majd a tervek szerint irányítani a számítógépet, ezért első körben olyanoknak szeretnének segíteni, akik nem képesek a végtagjaikat használni. Efféle kísérleteket kevesebb felhajtással, és talán kevésbé ellentmondásos környezetben is végeznek egyébként.

Musk az első emberi beültetést követően az X-en (korábbi Twitter) az írta, az alany jobban van és a Neuralink segítségével agya első elektromos jeleit, szó szerint: az akciós potenciáljait is sikeresen vették. Azonban gyakorlatilag semmit se lehet tudni a kísérletről, annak alanyáról és az alany egészségügyi állapotáról sem. A tudományos kísérleteket nem így kell végezni, és nem így kell dokumentálni, azok eredményét sem e módon kell bejelenteni… Többek közt nem regisztrálták abban az adatbázisban sem, ahol egyébként az USA-ban végzett klinikai kísérleteket jegyzik. Számos tudományos folyóirat nem fogad el publikációt akkor, ha a kísérletek előzetesen nem kerültek be ebbe az adatbázisba, kétséges tehát, hogy valaha is lesz-e értékelhető tudományos eredmény a kísérletekből.

Az USA efféle teszteket engedélyező hatósága, a Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2023-ban járult hozzá az emberi tesztekhez, erre azonban csak most került sor. Olyan alanyok jelentkezését várta a Neuralink, akik mind a négy végtagjukra lebénultak – esetükben könnyen érthető, ha valamiféle irányítást szeretnének a saját sorsuk felett, és másképp erre nem igazán lehetnek képesek. Bár logikus, hogy őket célozza meg a cég, kérdés, hogy ebben a stádiumban mennyire etikus. (Ez pont olyan helyzet, mint ahogyan a szekták gyűjtik a nehéz sorsú emberek közt a könnyen befolyásolható leendő híveiket.) A világ leggazdagabb emberének persze eddig se voltak etikai aggályai.

A technológiai fejlődés biztosan nem lesz akadálya annak, hogy egy efféle implantátum segítségével súlyos betegek sorsát jobbra fordítsák. Ezen számos kutatóintézet is dolgozik, ám a tudományos kutatásoktól elvárható módszerekkel és átláthatósággal. A Musk-féle cégben ennek nyoma sincs, úgy pedig nem lehet egy tudományos áttörésről beszámolni, hogy egy két mondatos közösségi média hírben tájékoztatják a világot. Kérdés, hogy mi lesz a most megműtött alany további sorsa, és vajon lesz-e mégis bármiféle tudományos publikáció a kísérletekről. A cég leendő alanyainak szánt ismertetőjében az szerepel, hogy az alanyok sorsát 5 évig követik majd, és legalább heti két alkalommal kell majd az alanyoknak a gondolataikkal irányítani egy számítógépet, és beszámolni az átéltekről.