Kivételes őslénytani lelőhelyre bukkantak Franciaországban
Az ősmaradványok mintegy 470 millió évvel ezelőtt, az ordovícium időszakában, a korabeli Déli-sark közelében létezett életközösség nyomai.
A Lausanne-i Egyetem kutatói vezette nemzetközi csoport a Nature Ecology & Evolution folyóiratban számolt be a rendkívüli őslénytani leletegyüttesről, amelyre Franciaország déli részén, Montpellier közelében bukkant rá két amatőr kövületvadász, Eric Monceret és Sylvie Monceret-Goujon. A leletek ellenőrzése arra utal, hogy a helyszínnek világszintű jelentősége van, az efféle fontos lelőhelyeket német szóval Lagerstätte-nek nevezik.
Mintegy 400, rendkívül jó állapotban fennmaradt ősmaradványt tártak fel az első elemzések, amelyeken olyan apró részletek is megfigyelhetők, mint az egykori állatok emésztőszerve vagy kültakarója. A helyszín az ordovícium elején, amikorról ránk maradtak a kövületek, még a Déli-sark közelében volt, ezzel ez a lelőhely a legdélebbi őslénytani leletegyüttes az ordovíciumból. Az itteni egykori életközösségnek a Cabriére-bióta nevet adták.
Amellett, hogy rengeteg algát és szivacsot azonosítottak, a lelőhelyen ízeltlábúak, csalánozók maradványai kerültek elő. Az igen sokszínű fauna arra utal, hogy a Déli-sark környéke afféle menedékként szolgálhatott a trópusokon uralkodó hőség elől. Ebben az időszakban a tengervíz hőmérséklete az egyenlítői régióban 40 Celsius-fok körül volt.
A most közzé tett tanulmány csak az első lépés a fantasztikus leletek vizsgálatában és a hosszú távú kutatómunkában. Ennek részeként nagy szabású feltárásokra is szükség lesz, valamint a modern technikai eljárásokra is, amelyekkel a kivételes kövületek részleteiből a lehető legtöbbet tudhatjuk majd meg.