Globális felmérés a klímaváltozás elleni tettekről

A Bonni Egyetem kutatója vezette nemzetközi csoport globális, reprezentatív felmérést végzett 125 ország közel 130 ezer lakosa körében arról, hogy vajon az emberek miként viszonyulnak a klímaváltozás elleni fellépéshez. A magasabb jövedelmű országokban telefonon kérdezték ki a kiválasztott alanyokat, a szegényebb országokban személyesen kereste fel őket egy-egy kérdezőbiztos.

Talán a legnagyobb eredményt az jelenti, hogy a tetteket az emberek 69 százaléka támogatná úgy, hogy erre a saját jövedelme 1 százalékát is odaadná. 86 százalék gondolja úgy, hogy az embereknek fel kell lépni a klímaváltozás ellen, és 89 százalék véleménye szerint a politikai vezetésnek többet kellene tenni.

„A jelenlegi pesszimizmus elbátortalanít és gúzsba köt. A kutatásunk szerint azonban az optimistább hozzáállás a pozitív lehetőségek sorát szabadíthatja fel.”

Nem meglepő módon azon országokban, amelyeket jobban fenyeget a klímaváltozás, ahol már most magasabb az átlaghőmérséklet, jóval nagyobb az emberek akarata is e tettek iránt. Azonban a magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok lakóit kevésbé érdekli a probléma megoldása.

„A bolygónk klímája globális közjavak közé tartozik, és a világ lakosságának együttműködésével lehet csak megvédeni” – mondta Armin Falk, a kutatás vezetője. „Megállapíthattuk, hogy a bolygónk lakosságának nagy többsége támogatja a klímaváltozás elleni tetteket.” Hozzátette, az pedig szinte egyetemes óhaj, hogy a kormányok tegyenek többet az éghajlat védelmében.

Azonban az is kiderült a felmérésből, hogy az emberek világszerte alulbecsülik embertársaikat, és sokkal kevesebbről feltételezik, hogy hajlandóak a klíma védelmében fellépni, mint ahányan a valóságban ezt megtennék. Ennek az lehet a következménye a kutatók szerint, hogy végül maguk az emberek is kevésbé lesznek hajlandóak cselekedni, mivel úgy vélik – tévesen – hogy mások se tesznek semmit, így akkor ők se áldoznak erre. A kutatók szerint ezen változtatni lehet és kell is. A szükséges hozzáállás pedig az, hogy a negatívumok helyett a pozitív példákat emelik ki a klímapolitikában. Vagyis például e felmérés pozitív eredményével lehet még többeket meggyőzni, azzal, hogy az emberek több mint kétharmada hajlandó személyes áldozattal hozzájárulni a klíma védelméért és az elsöprő többség szerint a kormányoknak is tenniük kell. „A jelenlegi pesszimizmus elbátortalanít és gúzsba köt. A kutatásunk szerint azonban az optimistább hozzáállás pozitív lehetőségek sorát szabadíthatja fel” – tette hozzá Falk.