240 millió éves sárkány
Az triász időszakban élt vízi őshüllő teljes kövületének hírét a kínai sárkány éve kezdetén tették közzé.
A Stuttgarti Természettudományi Múzeum számolt be arról a nemzetközi kutatómunkáról, amelyben a Dinocephalosaurus orientalis nevű, néhány évtizede csupán egy koponyadarabból ismert őshüllő teljes testét sikerült feltárni. Kiderült, hogy az állatnak rendkívül hosszú, kígyószerű nyaka és teste volt, ami a kutatókat a kínai mitológia sárkányaira emlékeztette. Az állat koponyájára és három csigolyájára 20 éve rátaláltak, ezekből ugyan kiderült, hogy új fajról van szó, de arról fogalmuk se lehetett a korabeli kutatóknak, hogy miként is festett a teljes állat. Azonban azóta számos, e fajt képviselő ősmaradványt találtak és mintegy 10 év alatt sikerült végül a 240 millió éve élt tengeri őshüllő egész csontvázát rekonstruálni. „Biztosak vagyunk abban, hogy a Dinocephalosaurus orientalis különleges megjelenése révén mindenki képzeletét megragadja világszerte.” – mondta Dr. Nick Fraser, a Skót Nemzeti Múzeum szakembere, a kutatás résztvevője.
Az állat 32 nyakcsigolyával rendelkezett (az ember és az emlősök 7 nyakcsigolyával rendelkeznek, a rekorder a 76 nyakcsigolyás Albertonectes nevű, a kréta időszak végén élt őshüllő volt), ebben hasonlít kortársára, a Tanystropheus hydroides-re. A két állat a triász időszakban él, nagyjából egyforma nagyok voltak, még a fogazatuk is hasonlóan rács-szerű elrendezésű volt. Azonban a most leírt „sárkány” gerince mind a nyaki, mind a törzsi részen több csigolyából állt.
„A Dinocephalosaurus elevenszülő volt (vagyis nem tojást rakott, hanem kifejlett utódot hozott a világra), és kiválóan alkalmazkodott az óceáni életmódhoz, ezt igazolják uszonyszerű lábai, valamint a gyomrában talált halmaradványok is.” – mondta Dr. Stephan Spiekman, a Stuttgarti Természettudományi Múzeum tengeri őshüllő szakértője, a kutatás vezetője.
A Dinocephalosaurus felszínesen hasonlít a jól ismert, ám kb. 40 millió évvel később kialakult távoli rokon plezioszauruszokra, amelyek aztán a Loch Ness híres kitalált lényét ihlették. Egyelőre nem egészen világos, hogy mi célból vált ilyen hosszúvá e tengeri őshüllők nyakat, a kutatók viszont azt remélik, hogy az egyre gyarapodó kövületek révén talán ezt is megérthetik majd.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
