A macska elmondja, de mi nem mindig értjük

Annak ellenére, hogy a macska világszerte kedvelt és igen gyakori háziállat, alig voltak a viselkedésének megértését célzó kutatások, még kevesebb a macska-ember kommunikációról. Francia kutatók most macskákról készült videók segítségével vizsgálták meg, hogy mennyire érthető számunkra a macskák viselkedése. Az Applied Animal Behaviour Science szakfolyóirat számolt be a vizsgálatok eredményéről.

Amit eddig tudtunk, hogy pusztán a hangjai alapján a macska kedélyállapotát a korábbi vizsgálatokban részt vett emberek 38 százaléka találta el, a macskák arckifejezései alapján pedig 59 százalék ítélte meg helyesen, hogy mit is érez az állat. Nem volt korábban olyan vizsgálat, amelyben együttesen mérték volna fel a hang és a látvány hatását – ezt pótolták most a kutatók a videókkal.

Olyan macskás videókat kértek, amelyekben az állatok mind látható, mind hallható formában kifejezték magukat. Összesen 63 felvétel érkezett, ebből 24 volt jól besorolható 4 kategóriába: boldog, boldogtalan, kérés (figyelmet vagy ételt), ragadozó viselkedés. A videók átlag 10 másodpercesek voltak.

A cicák négyféle üzenete: Jól érzem magam; ideges vagyok; vadászom; adj vacsit!

Forrás: Applied Animal Behaviour Science

Ezután 630 ember vizsgálta meg a felvételeket, köztük 166 volt állatokkal foglalkozó szakember, a többi „amatőr” állatbarát. Vagy külön hang, vagy külön látvány, vagy hangos videó formájában kapták az alanyok a felvételeket, amelyek esetében be kellett sorolniuk a látott cicák viselkedését a négy kategóriába.

A mind képi mind hang adatokat tartalmazó videók alapján 92 százalék helyesen ítélte meg a macska állapotát. A csak látványt adó felvételek esetén 87 százalék, ha csak hangot hallott valaki, akkor 72 százalékos volt a helyes meghatározás. Érdekes módon sokkal kevesebben tudtak helyesen következtetni a felvételekből arra, ha a macska boldogtalan volt, míg a többi három esetében nem volt lényegi különbség a sikerrel felismert viselkedések között. Kissé kevésbé voltak jók a viselkedés helyes meghatározásában az idősebbek, de jobbak azok, akik szakemberek voltak.

Mik a tanulságok? Fontos dolog, hogy együtt tudjuk értelmezni a macska viselkedésében az egymást kiegészítő hang- és látványelemeket. Ezek ugyanis nem redundánsak, vagyis nem ugyanazt jelzik mindkét módon, hanem kimondottan kiegészíti az egyik információtartalma a másikét. Ennek köszönhetően a mind a hangot mind a látványt tartalmazó információ a legkevésbé félreérthető. Magyarul, a cicagazdik, és azok, akik a macskákról egyébként gondoskodnak (például állatgondozók) figyelmét érdemes felhívni arra, hogy ne csak félig figyeljenek oda az állatukra, hanem mindig együttesen értékeljék a hallott és látott viselkedést. Érdekes módon, míg azt hinnénk, hogy a macskáink nyávogását (amit a felnőtt állatok csak az emberrel kommunikálva használnak) jól értjük, a felmérés pont azt mutatta, hogy ezt értjük a legkevésbé.

Emellett fontos az is, hogy kiderült, az ember sokkal könnyebben megérti, ha az állata boldog, mint azt, ha nem az. Azonban a macska negatív érzelmeit is ismerni kell ahhoz, hogy megfelelő életminőséget biztosíthassunk neki. A kutatók azt tanácsolják, próbáljunk meg tudatosabban odafigyelni ezekre a negatív érzéseket kifejező jegyekre.