Miről álmodnak a házi kedvenceink?

Az ember szívét melegség tölti el, ha alvó cicáját, kutyáját figyelheti – de vajon mi tölti meg az állatkák álmát? Bár technikailag nem tudunk még mit kezdeni a kérdéssel, azért találgatni lehet. Az bizonyosnak tűnik, hogy állataink is álmodnak, a gyors szemmozgásos alvásszakaszok (REM-fázisok) bárki számára egyértelműek, aki figyelt már meg alvó állatot. A REM-fázis során (ez az eleve sokat, átlag 16 órát alvó cicáknál igen nagy arányú, akár napi 8 óra is lehet) látható az állat csukott szemének mozgása, rángatózó mancsok, rezgő bajuszkák jellemzik. A kutyák 10-12 órát alszanak, náluk a REM-fázisban töltött idő is kevesebb. A Scientific American járta körbe a velünk élő házi kedvencek álmainak témakörét.

Deirdre Barrett a Harvard Egyetem alváskutatója szerint bár álmodnak a kutyák és a macskák, ezeket az álmokat nem lehet a mi álmainkhoz hasonlítani. Valószínű azonban, hogy az emberhez hasonlóan meghatározhatja álmaikat az, ami nappal történt az állattal. „Amiről látjuk, hogy érdekli nappal a kutyust, arra számíthatunk, hogy az álmaiban is megjelenhet.” A kutató szerint nálunk is ez zajlik, és fura volna, ha a házi kedvenceinknél másképp lenne. A kutyák esetében tehát valószínű, hogy a játék, a csemegék, és persze a szeretett gazdi állhat az álmok középpontjában.

A madarak esetében egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy van-e REM-fázis, viszont a delfinek vagy a fókák biztosan nem álmodnak. E tengeri emlősök egyszerre csak egyik agyféltekéjükkel alszanak, és eddig nem sikerült a mienkhez hasonló REM-fázist találni esetükben. David Peña-Guzmán tudatelmélettel foglalkozó kutató szerint a cicák és kutyák álmaiban fontos szerep juthat a szagoknak, ahogy e házi kedvenceink számára ébren is fontosak az orron át érkező információk.

Még az 1970-es években végeztek kísérleteket, amelyekben azt az agyi régiót blokkolták, amely felelős azért, hogy álmában az állat (és persze az ember) ne tudjon teljes mozgást végezni. Mi emberek egyes alvászavarok, idegrendszeri betegségek esetén alvajárókká válunk, számos dolgot teszünk öntudatlanul, de olyannyira, hogy van, aki például autóba is ül és vezet alvás közben (ez azért eléggé ritka, szerencsére), az állatoknál e kísérletek során derülhetett ki, mit is álmodhatnak.

Az idegi gátlás hiányában az állatnak nemcsak a bajsza vagy a mancsa vége mozgott, hanem a teljes végtagok. A kísérleteket végző kutatók szerint olyan volt a REM-fázis során a macskák viselkedése, mint amikor egy kisebb méretű zsákmányállatot üldöznek. Vagyis Cirmi álmában vadászik kicsit.

Barrett szerint a cicák a kutyákhoz hasonlóan a napi élményeiket élik át újra álmaikban, nyújtózkodhatnak, napozhatnak, játszhatnak álmaikban ők is. Valószínű, hogy ők is álmodhatnak a gazdiról, különösen azok a cicák, amelyeknek a kutyákhoz hasonló szoros kapcsolata lehet a gazdijával.

Patkányok esetében már jó 20 éve vizsgálták az alvást a tanulási képességekkel kapcsolatban az MIT kutatói, és ekkor derült ki az például, hogy a nappal egy útvesztőben mászkáló patkány éjjel, álmában is ott jár, ismétlődik nála is a nappal szerzett élmény. Ez a felfedezés az alvás és a tanulási folyamatok kapcsolatában alapmű ma már.