Hiszem, ha látom?

Néhány évtizede még szakemberek aprólékos munkájára volt szükség ahhoz, hogy egy képről leretusáljanak valakit (a szovjet időkben rendszeresen tűntek el a párt kegyeiből kiesett kivégzettek a korábbi fotókról), ma már bárkiről készülhet a lehető legvalószerűtlenebb fotó, sőt, videó is. A mesterséges intelligencia alkotta képeknek megvan a maguk helye, azonban ezt a lehetőséget se arra használjuk, amire jó lenne. Ahogy egy késsel is lehet kenyeret szelni meg embert ölni is, úgy az MI generálta képek is kétarcúak.

Egy újonnan a Waterloo Egyetem kutatói által készített felmérésből az derült ki, hogy az emberek a véltnél is kevésbé képesek megkülönböztetni a valódi és az MI generálta arcképeket. A kutatásban 260 fő vett részt, ők 20 portrét láthattak – ezek fele valós személyt ábrázolt, másik fele MI alkotta portrét. Az alanyoknak meg kellett mondaniuk a képekről, hogy melyiket gondolják valódinak, s melyiket MI által készítettnek, s a döntésüket indokolni is kellett.

Bár a kutatók úgy vélték, 85 százalékban helyesen választanak majd az alanyok, a valóság az volt, hogy csupán 61 százalékuk tudta eldönteni, melyik portré igazi és melyik hamis.

Az emberek olyan részletekre figyeltek, mint a szemek, ujjak, fogak, ám úgy tűnik, ezekből nem mindig tudták kiolvasni az MI-re utaló jeleket. Fontos azt is tudni a vizsgálatról, hogy az alanyoknak bőven volt idejük alaposan megvizsgálni a képeket, míg egy átlagos internetes böngészés során általában másodpercnyi vagy még annál is rövidebb ideig pillantunk csak egy-egy képre.

Szeretnéd örökbe fogadni ezt a cicát? Sajnos csak virtuálisan lehet, ugyanis MI rajzolta meg.

Forrás: Pixabay

Amióta a tanulmány elkészült, 2022 végén, az MI generálta képek még tökéletesebbé váltak, így valószínűleg a jelenlegi eredmények még rosszabbak volnának. Az MI képekkel kapcsolatosan a legnagyobb problémát a félrevezető felhasználás jelenti, a szándékos hamisítás politikai célzattal (erre valószínűleg rengeteg példa lesz 2024-ben, hiszen több nagy országban is lesznek idén választások). „A dezinformáció nem új, ám az eszközei folyamatosan átalakulnak és fejlődnek” – mondta el Andreea Pocol, a kutatás vezetője. „Eljuthatunk egy pontra, ahol már nem számít, mennyire felkészült valaki, küszködni fog a valós és a hamisított képek megkülönböztetésével.” Emiatt is van szükség olyan eszközökre, amik képesek azonosítani a hamisítványokat és fellépni ezek ellen. Addig azonban fogadjunk erős kétkedéssel minden képet és felvételt, amit politikai vagy reklám célokra használnak!

Nem magával az MI-képalkotással van a gond, hanem annak felhasználásával. A művészetben vagy az illusztrációk világában fontos szerepe lehet e műfajnak, azonban sajnos az ember, oly sok más, alapvetően hasznos dologhoz hasonlóan, ezt is a visszájára fordította. A nyitóképünk portréit MI készítette, egyikük se valós személy.