175 millió éves plezioszaurusz

A Frontiers in Earth Science folyóiratban mutatták be német és lengyel kutatók azt a felfedezést, amelyben egy eddig ismeretlen, 175 millió éve élt plezioszauruszról számoltak be. A tengeri őshüllő két példányának 3 dimneziós formában fennmaradt kövületeire Bajorországban bukkantak, az állat a Franconiasaurus brevispinus nevet kapta. Az állat átmenetet képvisel a korai plezioszaurusz-félék között.

A plezioszauruszok uralma több mint 140 millió éven át tartott, a triász időszakban jelentek meg, első teljes csontváza Mary Anning jóvoltából, 1823-ban a híres, Világörökség részét képező Lyme Regis környéki, jura időszaki tengerparti sziklákból került elő. A plezioszauruszok neve annyit jelent „hüllőre hasonlító”. A hosszú nyakú, apró fejű tengeri őshüllő kissé lapított teste a teknősére hasonlított, az állat kiválóan úszott, víz alatt vadászott és teljes életét a vízben élte, de a felszínre kellett emelkednie levegőt venni. Világszerte elterjedt volt, számos különböző ökológiai fülkét betöltöttek fajai.

A Franconiasaurus abban az átmeneti időszakban élt, 175-171 millió éve, amikor a legkorábbi, még nagyobb fejű és rövidebb nyakú plezioszaurusz-félék, a Rhomaleosauridae helyét átvették a később uralkodóvá vált hosszú nyakú, kis fejű fajok. Az újonnan leírt állat magán viseli mind a régi, mind az újabb plezioszauruszok jegyeit.

Ez az átmeneti időszak az összes tengeri őshüllő számára nagy átalakulással járt, így a halgyíkok, a tengeri krokodilok (Thalattosuchia), valamint a plezioszaurusz-félék számára is. Ekkor léptek le az élet színpadáról a Rhomaleosauridae csoport képviselői, és ekkor vették át helyüket a rövid nyakú-nagy fejű plioszauruszok és a plezioszauruszok. A plioszauruszok sokáig a tengerek csúcsragadozói maradhattak, egészen mintegy 90 millió évvel ezelőttig. E csoportban éltek a legnagyobb négylábú tengeri ragadozók. A plezioszauruszok azonban később „összementek”, és belőlük alakultak ki a kb. delfin méretű ragadozók. Ez utóbbi csoport kb. a kréta elejéig tartott ki.

Az elemzett ősmaradványok a Beureuthi Őslénytani Múzeum tulajdonát képezik, a kövületeket 2014-2018 között szabadították ki a sziklák fogságából a Beureuth közeli Mistelgau lelőhelyén. Az állat nyaka a szakemberek szerint legfeljebb csak 30 csigolyából állt, a plezioszauruszok általában ennél kissé több, 38-42 nyakcsigolyájúak voltak. Összevetésül: az embernek és az emlősöknek általában csak 7 nyakcsigolyájuk van.