Jól érzi magát a mamutfenyő Nagy-Britanniában
Az észak-amerikai fafajt világszerte ültetik díszfaként, a briteknél azonban, úgy tűnik, igazán otthon is érzi magát.
Az óriási mamutfenyők (Sequoiadendron giganteum) Nagy-Britanniában szinte ugyanolyan gyorsan növekednek, mint őshazájukban, és hosszú élettartamuknak köszönhetően igen sok szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, amint arra egy új kutatás rámutatott. Az első mamutfenyőket 160 éve, még a 19. században ültették a britek, ám azóta ezek a fák 55 méter magasra nőttek, és évente kb. 85 kilónyi szenet kötnek meg.
Mivel e fák igen tetszetősek, ezért ma kb. félmillió mamutfenyőnek ad otthont Nagy-Britannia, és folyamatosan újabbakat is ültetnek. Azonban az eredeti élőhelyükön, Kaliforniában ma már csak 80 ezer példány áll, a legidősebb több mint 3000 éves. Azonban ez a mamutfenyő-erdő az egyik rekorder a szénmegkötés terén, pont a fák hatalmas termete és hosszú élete miatt. Az erdők persze nem a szénmegkötés miatt fontosak csupán, a puszta jelenlétük jó hatással van a helyi klímára, és persze őshonos fajok esetén az ökoszisztémára is.
A University College London és a Kew Gardens Királyi Botanikus Kert kutatói mintegy 5000 brit mamutfenyőt térképeztek fel, és arra is kíváncsiak voltak, miként viselik e fák a brit klímát, ami eltér a kaliforniaitól. Három helyszínen, botanikus kertekben végeztek helyi méréseket, lézerrel 3D képet alkottak az egyes fákról, így lehetőség nyílt arra, hogy pontosan kiszámítsák azok nagyságát és széntartalmát. Összesen 97 fáról készült ilyen mérési adat. Ezek az adatok aztán majd későbbi, újabb mérések során jó összehasonlításként szolgálhatnak.
A legrégebben ültetett brit mamutfenyő 1863-as, ezért a brit fák „eltörpülnek” amerikai rokonaik mellett, a legnagyobb is „csupán” 55 méter magas (ez kb. egy 15 emeletes ház magassága). Bár valóban rengeteg szenet kötnek meg, a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy ez csak hosszú távon működik, mivel nem nőnek gyorsan. Ráadásul tudjuk, hogy a klímaváltozás ellen a legfontosabb tenni valónk a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése.
Bár a mamutfenyők most leginkább esztétikai értéket képviselnek Nagy-Britanniában, az egyre növekvő számuk miatt fontos megérteni a tulajdonságaikat is.
Nyolc évtized alatt Ausztrália őslakosságának 93 százalékát irthatták ki
Egy új vizsgálat alapján a véltnél jóval több őslakos élhetett Ausztráliában a gyarmatosítás előtt.
Három kutató kapja 2026-ban az orvosi Nobel-díjat
2026-ban október 5-től jelentik be az év Nobel-díjasait.
Emberhez hasonló testhőmérséklete lehetett a T. rexnek
Fogzománc segítségével tudták meghatározni a kréta időszak rettegett ragadozójának testhőmérsékletét.
Iskolákat rombol le, gyerekek jövőjét veszélyezteti a szélsőséges időjárás
2025-ben minden tizedik iskolás átélt kényszerű iskolai szünetet valamilyen éghajlati esemény miatt, összességében 171 millió gyereket érintett a probléma.
Így muzsikál a virág a beporzáskor
Számos növény csak akkor adja oda a virágporát, ha az erre alkalmas méh erős rezgést kelt benne. Osztrák kutatók vizsgálták meg, hogy ez miként is zajlik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
