Jól érzi magát a mamutfenyő Nagy-Britanniában
Az észak-amerikai fafajt világszerte ültetik díszfaként, a briteknél azonban, úgy tűnik, igazán otthon is érzi magát.
Az óriási mamutfenyők (Sequoiadendron giganteum) Nagy-Britanniában szinte ugyanolyan gyorsan növekednek, mint őshazájukban, és hosszú élettartamuknak köszönhetően igen sok szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, amint arra egy új kutatás rámutatott. Az első mamutfenyőket 160 éve, még a 19. században ültették a britek, ám azóta ezek a fák 55 méter magasra nőttek, és évente kb. 85 kilónyi szenet kötnek meg.
Mivel e fák igen tetszetősek, ezért ma kb. félmillió mamutfenyőnek ad otthont Nagy-Britannia, és folyamatosan újabbakat is ültetnek. Azonban az eredeti élőhelyükön, Kaliforniában ma már csak 80 ezer példány áll, a legidősebb több mint 3000 éves. Azonban ez a mamutfenyő-erdő az egyik rekorder a szénmegkötés terén, pont a fák hatalmas termete és hosszú élete miatt. Az erdők persze nem a szénmegkötés miatt fontosak csupán, a puszta jelenlétük jó hatással van a helyi klímára, és persze őshonos fajok esetén az ökoszisztémára is.
A University College London és a Kew Gardens Királyi Botanikus Kert kutatói mintegy 5000 brit mamutfenyőt térképeztek fel, és arra is kíváncsiak voltak, miként viselik e fák a brit klímát, ami eltér a kaliforniaitól. Három helyszínen, botanikus kertekben végeztek helyi méréseket, lézerrel 3D képet alkottak az egyes fákról, így lehetőség nyílt arra, hogy pontosan kiszámítsák azok nagyságát és széntartalmát. Összesen 97 fáról készült ilyen mérési adat. Ezek az adatok aztán majd későbbi, újabb mérések során jó összehasonlításként szolgálhatnak.
A legrégebben ültetett brit mamutfenyő 1863-as, ezért a brit fák „eltörpülnek” amerikai rokonaik mellett, a legnagyobb is „csupán” 55 méter magas (ez kb. egy 15 emeletes ház magassága). Bár valóban rengeteg szenet kötnek meg, a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy ez csak hosszú távon működik, mivel nem nőnek gyorsan. Ráadásul tudjuk, hogy a klímaváltozás ellen a legfontosabb tenni valónk a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése.
Bár a mamutfenyők most leginkább esztétikai értéket képviselnek Nagy-Britanniában, az egyre növekvő számuk miatt fontos megérteni a tulajdonságaikat is.
Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető.
Ez a borostyán igazi kincs
A 40 millió éve megkövült gyanta olyan ritkaságot rejt, amely Európa egykori biológiai sokféleségéről is árulkodik.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
