Ezért kelünk néha bal lábbal
Mindenkivel előfordult már, hogy a felkelés pillanatától kezdve az egész napja kellemetlen, mindenért morog, és nem érzi jól magát; ilyenkor azt mondjuk: bal lábbal kelt fel.
A Michigani és a Dartmouthi Egyetem kutatói vizsgálták meg, mi okozhatja azt, ha bal lábbal kelünk, ehhez 2600 fő által viselt aktivitásmérő 2 évnyi adatait használták fel. Az alvás-ébrenlét és fizikai aktivitás adatai mellett az alanyok a hangulatukról is beszámoltak naponta.
Kiderült, hogy az alanyok legrosszabb kedvről hajnali 5 órakor számoltak be, a legjobbról pedig délután 5-kor. Azonban az alváshiány hatására a hangulat napi változása sokkal intenzívebb és nagyobb volt, emiatt egész nap rosszabb kedvűek voltak az emberek és hangulatingadozásról számoltak be.
Bár a hangulatunk természetes napi mélypontja a reggel és a csúcsidőszaka az este, ez független folyamat attól a negatív hatástól, amit az alváshiány is okozhat. „Vagyis, ha valaki egész éjjel ébren volt, annak még rosszabb kedve lesz reggel 5-kor, mint annak, aki akkor ébredt fel” – mondta Benjamin Shapiro, a kutatás vezetője.
A kutatók az alanyok adatai alapján felmérték minden egyes ember cirkadián ritmusát is. Ebből azt is sikerült kideríteni, hogy a hangulat a test belső órájának ritmusát követi, és ha többet vagyunk ébren, akkor erősebben hat a belső óránk.
Ez magyarul annyit tesz, hogy a bal lábbal kelés fő oka a napi bioritmusunkban keresendő, de ezt a hatást fokozza, ha nem tudunk eleget aludni.
„A pszichiátria már felismerte, hogy az alvás és a cirkadián ritmus fontos szerepet kap a mentális állapotunkban, azonban eddig csak mesterséges, laboratóriumi körülmények közt és kevés alany bevonásával mutatták ki ezt az összefüggést” – tette hozzá Shapiro. „A kutatásunk valós élethelyzetben, nagy számú alany segítségével általánossá tette ezt az eredményt.”
A kutatást most rezidens orvosok segítségével végezték, de azt is hozzátették a kutatók még, hogy ennél is összetettebb a hangulatra ható egyéni tényezők sora. Függ az egyéniségtől, szociális helyzettől, napirendtől is, többek között. Fontos azt is tudni, hogy a hangulatot önbevallásos módon jelezték az alanyok, nem volt hiteles hangulatmérés, így ebben is lehet egy kis bizonytalanság.
Azonban az bebizonyosodott, hogy az olyan egyszerű eszközök, mint egy aktivitásmérő vagy egy okosóra igen hasznos lehet abban, hogy a hangulati problémákat feltárja az adott ember cirkadián ritmusának függvényében. Ez sokban megkönnyíti a mentális egészségi problémák kezelőinek a dolgát is, és persze mindazokét, akik így megúszhatják a napi rendszeres vérvételt is, amivel ezek a vizsgálatok a klasszikus módszer alapján járnának.