Tivadar, Tihamér, Töhötöm2024. április 20., szombat
Tudomány

Az izmok titkos világa

2024.03.20.Vermes Nikolett
National Geographic Magyarország

Az emberi izomzat nem csupán a test egyik alkotóeleme, az egészséges izomzat a hosszú élet záloga. De vajon hogyan tápláljuk és fejlesszük az egészségmegőrzés érdekében? Elegendő egy kis átmozgatás vagy ennél többről van szó?

Forrás: Getty Images

 

Minden életforma az egyensúlyra törekszik ezen a bolygón, így szervezetünk is. Mondhatni, hogy mozgásra lettünk teremtve, és ez nem egy szlogen, amit a sportközpontok használnak, hanem tudományosan bizonyított tény. Csakhogy a civilizációval együtt a rendszeres mozgás háttérbe szorult, gondoljunk csak a közlekedési és technológiai eszközök megjelenésre. A kényelmes életvitel része, hogy minimalizálja a mozgást, de ez számos fiziológiai kockázatot eredményez, ilyen az izmok elsorvadása is. Hogy megértsük, milyen lényeges élettani funkciót tölt be az emberi izomzat, egy ortopéd szakorvost és Magyarország legkeresettebb testépítőjét kérdeztük a témában.

Az izom legfontosabb szerepe

„A vázizom legfőbb feladata a végtagok mozgatása, az emberi test megtartása a gravitáció ellen, de szerepük van a légzésben is , mint a bordaközi izmoknak, ill. a hasizom is tartja a beleket” – kezdi a beszélgetést Dr. Domaraczki Olivér, a Dr. Rose Kórház ortopéd szakorvosa. Elmondása szerint legalább heti háromszor fél-egy óra mozgás szükséges az izomaktivitás fenntartásához, amely nélkülözhetetlen az egészségmegőrzéshez. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem mindegy, milyen mozgást végzünk és mikor kezdjük el. „Kardiológiai mérések igazolják, hogy az erőteljesebb kardio edzések, futás, kerékpározás  hatására megnagyobbodik a szív, amely 40-50 éves kor fölött megterhelő lehet a szív számára. Ezért azt javaslom, hogy ebben a korban inkább orvosi felügyelet mellett végezzünk aktív sportolást. És akkor milyen mozgásformát érdemes választani? Sokan mérik a napi lépések számát, de valójában ez nem elegendő. Ötezer lépés még az egészségmegőrzéshez is kevés, hiszen ennél több mozgásra van szüksége az izomzatnak. Arról nem beszélve, hogy a napi tízezer lépés sem fog nagy változást eredményezni. Amennyiben szeretnénk megerősíteni az izomzatot és ezáltal a testet, rezisztencia edzésekre van szükség, ide tartoznak az ellenállással végzett gyakorlatok, például a súlyzós edzések” – magyarázza a szakorvos, aki megjegyzi, hogy a testépítés régóta nagyon népszerű a sportok között. Jó okkal, hiszen az év minden szakaszában végezhető, miközben látványosan formálja a testet. Az már más kérdés, hogy hol a határ. „A heti három súlyzós edzés még nem eredményez hatalmas izom tömeget, ugyanakkor segít megerősíteni az izomzatot, amelyet a táplálkozással is támogathatunk. Sok kritika éri a táplálékkiegészítőket, de amennyiben mondjuk egy fehérjepor tisztán  aminosavakból, fehérjékből áll, akkor van létjogosultsága. Ilyen táplálékkiegészítőket mi is használunk, ha szükséges, mondjuk egy betegség utáni felerősítésre. A fehérjebevitel a sportban is elengedhetetlen, a szervezetnek szüksége van a magasabb fehérjebevitelre, különben a saját fehérje készletünket, izmainkat  emésztjük fel aktív mozgás közben. A tudomány többször is bebizonyította, hogy az edzés előtt két órával és utána egy órával bevitt fehérjeforrás hozzájárul az izom megerősítéséhez. Gond akkor lesz, ha túlzásba visszük a fehérje fogyasztást. A javasolt napi adag maximum 3 gramm/ testtömeg kilogramm. E fölött megterheli a vesét és a májat.”

Miért keletkezik izomláz?

Az izomzattal kapcsolatban számos tévhit terjed, ilyen az izomláz kialakulása és enyhítése. Molnár Péter elmondása alapján az izomláz nélkülözhetetlen az izom megerősítése, és ezáltal a szervezet ellenálló képességének növelése érdekében. „Az izomláz egy teljesen természetes folyamat, amely az aktív izommunka hatására jelentkezik. Az aktív mozgás által izomösszehúzódás megy végbe, amelyhez energiafelhasználásra van szükség. Az energiához pedig oxigén kell, és amennyiben elfogy az edzett izmok oxigéntartalma, úgy automatikusan megváltozik az izomsejtek anyagcseréje és tejsav termelődik a szövetek között. Általában ilyenkor szoktuk abbahagyni a mozgást, holott a tejsavtermelődés nem okoz semmilyen fiziológiai problémát, viszont ha a mozgás végeztével nem távozik a keringés segítségével, nyomja az idegpályát, ez pedig a megpihent izmokban szúró fájdalommal jár. Sőt, izomláz esetén hasznos az érintett testrész átmozgatása, hiszen a vérbőség növelés segít kimosni a szövetek között rekedt tejsavat” – ezt már Molnár Péter testépítő bajnok mondja,  aki hozzáteszi, hogy normális esetben a kellemetlen érzéssel járó állapot három nap alatt teljesen elmúlik, amennyiben mégis tartósan fennáll, akkor már nem izomlázról, hanem húzódásról van szó.

Az izomregeneráció lépései 

Az ortopéd szakorvos beszámol arról, hogy az izomregeneráció egyik legfőbb tényezője az illető izomzatának állapota. Minél sportosabb személyről van szó, annál könnyebben gyógyul fel az izomsérülés  vagy más egyéb sérülés után. Ennek oka, hogy rendszeres aktív testmozgás  hatására az izomok jobban beereződnek , rugalmasságuk fokozódik, amelyek sérülés esetén elősegítik a vérömlenyek gyorsabb felszívódását is. Ugyanakkor a test más megoldást is ismer az izomsérülés helyreállítására: „Sportsebészeti konferenciákon is hangsúlyozzák, hogy ahol az izom megsérült, ott a sérült terület részben izomregenerációval, részben pedig hegszövettel gyógyul, viszont ez a hegszövet korántsem olyan rugalmas, mint az izom, ezért, ha a sérülés után csak rögzítjük és nem mozgatjuk az adott testrészt, akkor a későbbiekben fájdalmat okoz az izom nyújtása, átmozgatása” – magyarázza az ortopéd szakorvos, és még hozzáteszi, hogy a sérülés után legalább két nappal fontos átmozgatni a területet. Az élsportolók például már a sérülés utáni órákban elkezdik nyújtani a fájdalmas izmokat, így a hegszövet is ugyanolyan rugalmas lesz, mint az izom.

Szélsőségek között

Az izmok aktív használata tehát nélkülözhetetlen az egészséges állapot megőrzése érdekében, de a túlterhelésre is érdemes figyelni. „Egy hobbi sportolónál nagyon minimális a túlterhelés esélye, de a testépítők között ez egy gyakori probléma. Amennyiben nem tud elég ideig regenerálódni az izomzat, akkor a terhelést is nehezebben bírja és ilyenkor gyakoriak az izomszakadások, húzódások. Szélsőséges helyzetben pedig orvosi beavatkozásra van szükség a regeneráció érdekében” – magyarázza Molnár Péter, aki karrierje csúcseseménye idején súlyos állapotba került. Az eredmény elérése érdekében az izomépítés mellett minimalizálta testzsírszázalékát és sejten kívüli vízháztartását, közben a szervezete minden erőforrást felhasznált, hogy táplálni tudja a súlyos izomtömeget. A testépítés legnívósabb versenyén, az  amerikai Mr. Olympián egy orvosmérnöki csapat speciális véroxigénszint-mérővel tizenkét mérési adat alapján hetvenkét évesre saccolta Molnár Péter biológiai életkorát a test leterheltsége miatt, majd a verseny után három hónappal hároméves biológiai kort állapítottak meg esetében. „A testépítés épp úgy szélsőséges állapotot idéz elő a test számára, mint a mozgásszegény életmód. Ha egymás mellé állítunk egy profi testépítőt és egy inaktív embert, akkor két radikális képet láthatunk, az arany középút a kettő között van. Az egészségmegőrzéshez nincs szükség heti hét edzésre, elegendő a hetente kettő-három alkalommal végzett testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás, amely támogatja az izomzat fenntartását és így a teljesebb életet.”

Kiderült, mióta érezhetik a keserű ízt az állatok

Kiderült, mióta érezhetik a keserű ízt az állatok

A keserű íz számos olyan anyagot kísér, amely az élőlények számára mérgező, így felismerése előnyt jelent a túlélésben.

Új stratégia kell a marsi kőzetminta hazaszállítására

Új stratégia kell a marsi kőzetminta hazaszállítására

A NASA újraértékelte a lehetőségeket a marsi kőzetminták hazaszállítása kapcsán, és arra jutott, hogy az eddigi elképzelés nem megvalósítható.

Hazánkban is egyre gyakrabban okoz megbetegedést ez a parazita

Hazánkban is egyre gyakrabban okoz megbetegedést ez a parazita

Az elmúlt években Európa-szerte ugrásszerűen megnövekedett a potenciálisan halálos humán alveoláris echinococcosis parazitás fertőző betegség előfordulása, amelyet egy galandféreg okoz.

Különleges műtéteket végeznek a pécsi szakértők

Különleges műtéteket végeznek a pécsi szakértők

A speciális, daganatos betegek számára kidolgozott eljárás hazánkban csak a pécsi klinikán érhető el rendszeresen.

Ez a világ legnagyobb felbontású kamerája

Ez a világ legnagyobb felbontású kamerája

Az LSST kamera nevű műszer 3,2 gigapixeles, és egy chilei csillagászati obszervatóriumban szolgálja majd a világegyetem titkainak vizsgálatát.

National Geographic 2024. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket