Kisebb a NASA költségvetése

Nemrégiben szavazott az amerikai törvényhozás az ország, s ezen belül a NASA 2025-ös költségvetéséről, és úgy döntött, az űrügynökség 2 milliárd dollárral kevesebbet kap a 2025-ös üzemeltetésre, mint amennyit igényelt.

Az Artemis-küldetések, úgy tűnik, kellő propagandacélt jelentenek, ezekből nem kell lecsípnie az ügynökségnek. Azonban számos földmegfigyelő, légkörvizsgáló küldetés kevesebb támogatást kap a kelleténél. Így a GDC nevű küldetést le kell mondani, ez az űridőjárás és az ionoszféránk, a felső légkörünk közti kapcsolatot vizsgálta volna. E kapcsolat befolyásolja mind a Föld körüli űreszközök működését, mind pedig a földfelszíni eseményeket, amelyek például egy napkitörést követően lejátszódnak.

Szintén kevesebb jut arra a Föld-rendszer megfigyelő obszervatóriumra, amelynek a természeti katasztrófák, a tüzek, időjárási események, üvegházgázok, ózon, klímaváltozás, illetve hasonló, mindennapjainkat érintő tényezőt követnek.

Szintén kisebb összeg jut a Hubble és a Chandra űrteleszkópokra. A Hubble már tízszeresen túllépte eredetileg tervezett üzemidejét, jövőre 5 százalékkal kevesebb lesz a költségvetése. A Chandra esetében jóval nagyobb a szűkítés, itt az előző évit harmadával csökkentették, ez pedig azt jelenti, hogy a röntgen-űrteleszkóp csak minimális munkát végezhet.

Természetesen alaposan mérlegelik a marsi kőzetminták majdani hazaszállításának programját is, amelynek eleve elképesztően magas a számított költségvetése. Könnyen lehet, hogy teljesen lemond majd a NASA erről a soha vissza nem térő lehetőségről, a döntésre elvileg még ebben a hónapban sor kerülhet. A NASA teljes bolygókutatási büdzséje 2,7 milliárd dolláros, ennek pedig igen jelentős részét tenné ki a minta hazaszállításának programja, emiatt hatalmas a nyomás a program költségein. Egyáltalán nem volna meglepő, ha teljesen lemondana a NASA erről a küldetésről, abban a reményben, hogy más programokat így megmenthet. Elképesztően szomorú, hogy a 21. században még nem tart ott az emberiség, hogy az efféle terveket abszolút globálisan oldaná meg, ahelyett, hogy egy-egy ország helyzetétől, politikai szándékától kell függenie a jövőbeli tudásunknak – no és ez persze távolról sem csak az űriparra igaz.

Az Artemis-program 7,6 milliárd, a klímakutatás és természeti erőforrások kutatása 2,4 milliárd, a technológiai fejlesztések 1,2 milliárd, a (légi) repülés hatékonyságát és környezetbarátabbá tételét célzó kutatások 0,96 milliárd dollárral segíti a 2025-ös költségvetési évben az USA. Ezeken túl kisebb összeggel támogatja a Nemzetközi Űrállomás helyét a jövőben átvevő kereskedelmi űrállomásra való átállást, illetve a fiatal kutatók ösztönzését is bevették a büdzsébe.