Maláriagének az ókori Rómából

Meglehetősen nehéz megtalálni a malária nyomait az emberi maradványokban, és a kórokozó DNS-ét is csak kivételes esetekben lehet kimutatni, épp emiatt, a leghalálosabb kórokozótípus, a Plasmodium falciparum génjeit se ismertük a 20. századnál korábbról. Azonban nemrégiben egy ókori római emberi maradványból sikerült e kórokozó mitokondriális (anyai ágon öröklött) genomját feltérképezni, ez pedig segít a betegség európai történelmének megértésében is. A kutatást a Nature ismertette.

A malária, amely vezető halálokú fertőző betegség hosszú ideje, ma jórészt egzotikus, trópusi kór, ám még néhány évtizede is, Európa egy részén jelen volt, korábban pedig még kiterjedtebb, a Baltikumtól a Mediterráneumig tartott a jelenléte. Hazánkat az 1960-as évektől fogva tekinthetjük maláriamentesnek, azóta csak külföldön megfertőződött betegek vannak. Mivel már kipusztult a malária európai ága, ezért nem tudunk szinte semmit arról, miként került ide, mi segítette a fennmaradását – ezért is fontos a régi DNS minta vallatása. A kinin pár száz évvel ezelőtti felfedezése és használata óta tudjuk, hogy a malária az emberrel együtt változik, ezért a gyógyszerek előtti időből származó kórokozó génjei segítenek megérteni, hogy a Plasmodium miként alkalmazkodott a gyógyszerekhez.

Öt Plasmodium-faj létezik, ezek Afrikában alakultak ki, kb. 50-60 ezer évvel ezelőtt, ezekből a Plasmodium falciparum a legsúlyosabb, ez felel a halálos áldozatok zöméért. A kórokozók az embert követve jutottak el a bolygó egészen távoli zugaiba is. A legtöbb szakember úgy véli, Európár kb. 2000 éve, a római korban érte el a malária, van azonban olyan elképzelés is, hogy már kb. 8500 éve jelen lehet. Mivel számos más fertőzéssel szemben a maláriának nincsenek olyan testi jelei, amelyek alapján a szakemberek eldönthetnék, egy-egy emberi maradvány esetleg fertőzött lehetett-e. Így azt se lehet tudni, hogy mely maradványt kell megvizsgálni a maláriagének kutatása céljával.

Most a 2. században élt, Velia-186 jelű ember fogából sikerült a kutatóknak kivonni a Plasmodium DNS-ét. A genetikai adatok összehasonlítása után kiderült, hogy a közel 2000 éves kórokozó a mai Indiában honos kórokozóval áll a legközelebbi rokonságban. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy Ázsiából érkezhetett ide a kórokozó, legalább 2000 éve. A korábbi, részleges genetikai adatok is erre utaltak egyébként.

Mivel ez csak egyetlen minta alapján született eredmény, könnyen lehet, hogy kissé bonyolultabb a malária útja, csak még nem bukkantunk rá az ehhez információt szolgáltató mintákra. Akár más régészeti leletekből, akár például régi orvosi eszközök, vagy múzeumokban őrzött régi szúnyogok adhatnak segítséget a továbbiakban.