Madrid miocén macskája
A miocén időszak közepén, a mai Madrid környékén élt az a macskaféle, amelynek maradványaira spanyol kutatók bukkantak rá.
2007-ben került elő Madrid városközpontjában az a csontmaradvány, mely az északi pályaudvar közelében, amelynek tüzetes vizsgálata derítette ki, hogy egy eddig ismeretlen macskaféle állkapcsáról van szó. A kiváló állapotú állkapocsban a metszőfogak kivételével az összes fog megvolt. A felfedezésről a Journal of Vertebrate Paleontology folyóiratban számoltak be a spanyol Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatói.
A macska a Magerifelis peignei nevet kapta, amelyben a madridi lelőhelyre utalnak – Madrid régi neve Magerit volt. A név második fele Stéphane Peigné francia őslénykutatóra utal, aki a felfedezők kollégájaként a korszak ragadozóit kutatta egészen a haláláig. A madridi lelőhelyre 2007-ben bukkantak rá egy föld alatt kialakítandó közlekedési csomópont építése során. A lelőhely különösen gazdag orrszarvúmaradványokban, de találtak itt elefántfélét, teknőst, madarakat, nyúlféléket, rágcsálókat, különféle patásokat, de még ősi pandaféléket is, sok más mellett. A macskaféléket a most elemzett egyetlen állkapocsmaradvány képviselte, ám ez a kiváló állapota miatt így is rendkívül sokat elárult.
A csontmaradványt igen részletesen felmérték és 3D modellt is készítettek róla, majd összehasonlították ma élő és már kihalt macskafélékkel.
A 15,5 millió éve élt cica a macskaformák, vagyis a „kis” macskák közé tartozott, ahova többek közt a gepárd, a puma, a hiúz és a házi cirmosaink is tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a madridi macska dorombolni is tudott. A mérete nagyjából a karakál, szervál vagy a vörös hiúz nőstény példányaihoz hasonlíthatott, legalább 7,6 kilósra nőhetett a kutatók számításai szerint. Az állkapocs nagyra nyitható és erősen izmos volt, ami azt sugallja, hogy a madridi macska nagyobb termetű zsákmányt is el tudott kapni, így a szokásos rágcsáló-madár zsákmányokon túl nyúlféléket vagy akár menyétféléket is ehetett. A hiúzfélékhez hasonlóan a torkot harapta át vagy ezzel fojtotta meg a zsákmányát a macskafaj. Erős harapása segíthette abban, hogy gyorsan öljön, s ezzel a kor nagyragadozóit elkerülje, még akkor is, ha nagyobb zsákmányokat ejtett.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Gyakoribb az álmatlanság a fényszennyezett városokban
Bár a fényszennyezés pontosan olyan szennyezés, mint az erdőben eldobált autógumi vagy a folyóba öntött vegyszer, mégsem vesszük ugyanolyan komolyan.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
