Kígyóhús, mint szuperélelmiszer?

A kígyóhúst már jó ideje fogyasztják Délkelet-Ázsiában és Kínában, részint ebből jött az ötlet, hogy a Macquarie Egyetem kutatói egy nemzetközi csoport élén megvizsgálják, vajon milyen szerep jutna a kígyóhúsnak a jövő élelmezésében. A kígyók, mint hidegvérű állatok, sokkal hatékonyabban építik be testükbe a táplálékukat, mint bármilyen melegvérű állat, meglepően jól híznak, és már egyéves korukra elérhetik a „vágósúlyukat”.

„A hagyományos mezőgazdálkodás és állattenyésztés egyre nagyobb nyomás alatt áll a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése és a betegségek miatt, ez pedig súlyos következményekkel jár az alacsony jövedelmű országok, már most is fehérjehiányosan táplálkozó lakossága számára” – magyarázta Dr. Daniel Natusch, a kutatás vezetője.

A kutatók szalagos tigrispiton (Python bivittatus) és kockás piton (Malayopython reticulatus) farmokon végeztek vizsgálatokat Vietnám és Thaiföld területén. Felmérték, hogy a különféle takarmányok milyen hatással voltak a húsukért tenyésztett kígyók növekedésére. „Bár Ázsiában stabilan működnek a nagy kígyófarmok, eddig a hagyományos mezőgazdasági szakemberek nem figyeltek fel ezekre” – mondta Dr. Natusch. A kígyók nem nagy vízigényű állatok, elegendő nekik a reggelente a bőrükre kicsapódó harmat. Emellett kevés eleséget igényelnek, és abból is pont azokat a rágcsálókat, amelyek a mezőgazdasági termények kártevői. „Sok helyen ínyencségnek számítanak, a történelmi időktől fogva.” A kutatók szerint a pitonok tenyésztésével sok helyen javítható volna az élelmiszer-ellátás biztonsága.

A pitontenyésztés a vizsgálatok alapján nagyobb gazdasági hasznot is hajt a tenyésztők számára, mint például a sertés. „A madarak vagy az emlősök az elfogyasztott takarmány energiatartalmának 90 százalékát elpazarolják, hiszen ebből kell fenntartaniuk az állandó testhőmérsékletüket” – mondta Rick Shine professzor, a kutatás egyik résztvevője. „A hidegvérűek azonban csak kifekszenek a napra melegedni. Sokkal hatékonyabban alakítják át az elfogyasztott táplálékot a saját húsukká, mint azt egy melegvérű állat bármikor is képes lehetne.”

A kutatók különféle húsmaradékokból készült keverékekkel etették a pitonokat, és felmérték, azok melyiktől hogyan fejlődnek. Kiderült, hogy még akkor is igen jól növekedtek, ha a hús mellé 10 százalék növényi fehérjét kevertek az eleségükbe, annak ellenére, hogy e kígyók kizárólagos húsevők. „Bebizonyosodott, hogy a kígyófarmok rengeteg mezőgazdasági hulladékot tudnak hatékonyan fehérjévé alakítani úgy, hogy közben ők maguk szinte semmi hulladékot nem termelnek” – tette hozzá Dr. Natusch. Feldolgozás után egy piton testtömegének 82 százaléka hasznosítható, és kilóra átszámítva az emlősöknél sokkalta kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár a kígyóhús előállítása.

A kutatók elsődlegesen azokban az országokban látnak fantáziát a kígyótenyésztésben, amelyekben már ma is fogyasztanak kígyóhúst, és nem gondolják, hogy az európai vagy az ausztrál piacra akar majd valaki pitonokat tenyészteni. „Azt hiszem igen sok idő kell még addig, hogy a kedvenc sarki kisvendéglőnkben pitonfasírtot lehessen kapni” – tette hozzá Shine professzor.