A kutyák szóértése

Aki próbált már a kutyájának szavakat tanítani, tudja, hogy miközben az egyszerű instrukciók (pl. ül, gyere) követése legtöbbjüknek viszonylag könnyen megy, a tárgynevek tanulása sokkal nehezebb. Így tűnik legalábbis abból, hogy nagyon kevés kutya képes odahozni a megnevezett tárgyat. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói most a kutyák agyi válaszait vizsgálva mutatták ki, hogy a látszat ellenére a kutyák nemcsak, hogy értik a tárgyszavak jelentését is, de az ezt támogató agyi és mentális folyamatok hasonlóak ahhoz, amiket az embereknél látunk.

„A kutyák nem csak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket” – mondja Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszéken működő Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője. „Nem csak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy ún. mentális reprezentációt. A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez egy kizárólag emberi képesség.”

„A beszélni még nem tudó csecsemők vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában egy aktív választ várnak a tesztalanyoktól” – magyarázza Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője. „A kutyáktól például azt kérjük, hogy hozzanak ide egy tárgyat vagy menjenek oda az egyikhez. Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget?”

Új tanulmányukban a kutatók ezért úgy döntöttek, hogy a kutyák passzív tudását fogják vizsgálni non-invazív EEG segítségével, mert korábbi tapasztalatuk szerint az agyi válasz mérése érzékenyebb módszer lehet a nyelvértés vizsgálatára kutyáknál.

A kísérletben 18 kutya vett részt gazdájával. A kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt a tárgyat. De néha meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Például a gazda azt mondta, “Zara, nézd, labda,” és felmutatott egy tárgyat, miközben a kutatók EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgy legyen felmutatva.

Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG jel kíséri, mely a bemutatástól számított 400-ik milliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutyáknál egy hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutatók, ami embereknél a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutyáknál mért különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, melyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi. Ráadásul, a kutatók meglepetésére, az, hogy hány szót ismert egy kutya, nem volt hatással az eredményekre.

„Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban” – teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.

Az, hogy a kutya, mint faj, az emberhez hasonlóan általánosságban képes referenciálisan érteni a szavakat, alapvetően megváltoztathatja azt, ahogyan a kutatók az ember nyelvhasználatának egyediségéről gondolkodnak. Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei hatással lehetnek a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire. De a kutyatartók számára is fontos felismeréseket tartalmaz.

„A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak,” – mondja Magyari Lilla. „Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését.”

Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Kiderítésre vár még, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet, illetve hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával.