A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

Egy újonnan elvégzett kutatás szerint akár évi 3,2 százalékpontos globális áremelkedést is eredményezhet a felmelegedés, a következő évtizedben. A hatást, amelyet az időjárás és a fogyasztói árak közti kapcsolat elemzésével tártak fel, mind a gazdag, mind a szegény országok elszenvedik. A Communications Earth & Environment folyóiratban közzé tett adatok szerint bár vannak különbségek régiónként, illetve évszakonként, leginkább a déli félteke, Afrika és Dél-Amerika országait sújtja majd e folyamat. Azzal, ha az infláció mértékét igyekeznek megjósolni, a klímaváltozás gazdasági hatásaira enged jobb rálátást.

A klíma hatással van nemcsak az élelmiszertermelésre, de a munkaerőre, az energiaigényre és persze az emberi egészségre is, ezért nehéz e komplex gazdasági hatást kiszámítani. A kutatók 121 ország esetében elemezték az időjárási adatokat és a gazdasági adatokat, 1991-2020 közti időszakban. Modellezték, miként alakulhat a klíma 2030-tól 2060-ig, és ebből derült ki, hogy 2035-re az éves élelmiszerár-emelkedés 0,9-3,2 százalékpont közti értéket érhet el. Az összesített (nem kizárólag az élelmiszerárakból adódó) infláció pedig 0,3-1,2 százalékpont közti lehet ugyanekkorra.

Az alacsony szélességi övben (trópusi területeken) az emelkedő hőmérséklet hatására egész évben magasabb élelmiszerárak várhatók, a magasabb szélességeken (mérsékelt övben) ez a hatás csak évszakosan, egészen pontosan a nyári időszakban jelentkezik majd. A 2022-es nyári hőhullámok 0,67 százalékpontos növekedést eredményeztek Európában az élelmiszerárakban, és ez 2035-re még tovább nő, akár harmadával-felével is emelkedhet még. Annak, hogy az egyes országokat eltérően érinti majd az áremelkedés (ahogy a klímaváltozás is), a politikába továbbgyűrűző hatásai is lehetnek.