Élő tank a triászból

Texas északnyugati részén található az a kőzetréteg, amelyből számos krokodilszerű őshüllő került már elő, e csoport egy eddig ismeretlen képviselőjét fedezték fel a Texasi Egyetem (Austin) szakemberei. Bár a legtöbb szó a dinoszauruszokról esik, a mai krokodilok ősi, erős csontpáncélt viselő rokonai (Aetosauria) voltak az uralkodók a dinókat megelőzően. Ezek a kb. 200 millió éve kihalt állatok széles körben elterjedtek, Ausztrália és az Antarktika kivételével mindenhol rábukkantak már a maradványaikra.

Ezeket az ősi hüllőket a csontos páncéljuk alapján lehet azonosítani, ráadásul a legtöbb esetben ezt 1-2 csontos elem alapján végzik. A most ismertetett fajnak viszont a teljes páncélzata közel háromnegyedét megtalálták. „A nyak hátsó részétől és a válltól kezdve egészen a farok hegyéig megvannak e csontelemek” – mondta William Reyes, a kutatás vezetője. „Általában nagyon kevés elemből kell dolgoznunk.” Az ősmaradvány mintegy 3 évtizeden át pihent az egyetem őslénytani gyűjteményében, amikor Reyes rábukkant.

Az új állatfajról a The Anatomical Record folyóiratban számoltak be, az ősi hüllő a Garzapelta muelleri nevet kapta – a névben a lelőhelyről, Garza megyéről, a latin „pelta” vagyis pajzs szóról, illetve az eredeti felfedező Bill Muellerről emlékeznek így meg.

A 215 millió éve élt állat a mai hegyesorrú krokodilra (Crocodylus acutus) emlékeztet, ám annál sokkal erősebb páncélt viselt. Ennek egyes elemeit bőrcsontoknak (osteoderm) hívják, és közvetlenül a bőrbe ágyazottan nőttek, a teljes testet egymáshoz illeszkedő, mozaikszerű páncéllal fedték be. A Garzapelta emellett még két sor gördbült tüskét is viselt teste oldalán, ez egy második védvonal volt a ragadozók ellen. Bár a mai krokodilok ragadozók, ezek az ősi rokonok még mindenevők lehettek a szakemberek szerint.

A páncélzat külleme nemcsak a fajtól, de feltehetően az állat korától és nemétől is függött. Reyes jelenleg ennek a lehetőségeit kutatja a gazdag egyetemi Aetosaurus-gyűjtemény segítségével.