Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

A Zürchi Egyetem számolt be arról a felfedezésről, amelyben egy eddig ismeretlen folyamidelfint azonosítottak a megkövült koponyája alapján. Jelenleg a folyamidelfinek a világ legritkább cetféléi, a legtöbb fajuk súlyosan veszélyeztetett. Úgy tűnik, ezek a mai állatok, amelyek nem közeli rokonai egymásnak, hanem egy egykor világszerte elterjedt cetcsoport utolsó képviselői. A nemzetközi csoportot vezető svájci kutatók a kihalt fajt Pebanista yacuruna néven jegyezték be. A név második fele a kecsua nyelven a helyi mitológia víz alatt élő embereinek nevét jelenti, a yacurunáról elterjedt, hogy képes magára ölteni a folyami delfin alakját.

Az ősi delfin egy olyan csoportba (Platanistoidea) tartozott, amely 24-16 millió éve még mindenhol élt, világszerte. A perui Amazónia 16 millió éve még nagyon másképp festett, a mai folyóvölgy legnagyobb részét egy tavakból és mocsarakból álló óriási rendszer töltötte ki, amelyet Pebas néven ismerhetünk. Amikor Amazónia a mai arcát elkezdte felvenni, úgy 10 millió éve, a delfinfaj zsákmányállatai fokozatosan eltűntek, majd ennek hatására maga a delfin is kihalt.

Azután persze a megüresedett ökológiai fülkét valaminek be kellett töltenie, így az ősi delfin kihalása teremtette meg a lehetőséget a mai amazonasi folyamidelfin (Inas geoffrensis) számára, amely már az új, átalalult környezethez alkalmazkodott.

„Kiderült az is, hogy nemcsak a mérete volt az egyetlen izgalmas tulajdonsága. Azt gondoltuk, a ma élő amazonasi folyamidelfin közeli rokonára bukkantunk, azonban kiderült, hogy a Pebanista legközelebbi unokatestvérei Dél-Ázsia folyóiban élnek” – magyarázta Aldo Benites-Palomino, a kutatás vezetője. Mindkét faj fejlett, ultrahanghoz szükséges csontszerkezettel rendelkezik az arcánál. „A folyami delfinek számára e bio-szonár még sokkal fontosabb, mivel a vizek, amelyekben élnek, iszaposak, így nem nagyon lehet látni a víz alatt” – tette Gabriel Aguirre-Fernández, a kutatás egyik résztvevője. Hozzátette, a Pebanista hosszúra nyúlt, fogakkal teli állkapcsa arra utal, hogy mai folyami rokonaihoz hasonlóan ő is halakra vadászhatott.

A térségben sok évtizednyi munkával már számos nagy termetű egykori állatfajra rábukkantak, azonban ez az első itteni delfin-kövület.

Az ember nem is gondolná, de Amazónia az egyik legnehezebb terep a paleontológusok számára. Csak a száraz évszakban lehet feltárásokat végezni, amikor a folyók vízszintje leapad, és szabaddá válnak a kövületeket tartalmazó rétegek. Amit azonban egy szezon alatt nem tudnak kiemelni, az örökre odavész, mivel az ismét megemelkedő vízszint elsodor mindent, ami szabaddá vált. A Pebanista mintapéldányát 2018-ban találták meg, amikor egy expedíció során több mint 300 kilométert jártak be a Napo-folyónál, Peru legészakibb csücskében. Bár sok tucatnyi kövületet sikerült gyűjteni, a delfinre az expedíció végén bukkantak rá. Az ősi delfinkoponyát a Limai Természettudományi Múzeum őrzi.