Emiatt adják el egyesek a veséjüket
Az emberi szervek közül a vese a leginkább keresett és a legkönnyebben eladható is.
A PLOS Global Public Health folyóiratban látott napvilágot az a kutatási eredmény, amelyben egy nepáli vezetésű nemzetközi kutatócsoport feltárta, mi miatt is válnak meg sokan a veséjüktől. A vesetranszplantáció gyakori beavatkozás, amellyel valamely betegség miatt a veséjüket elveszítők kapnak egy újabb esélyt. Bár transzplantációra mintegy 100 országban kerül sor, a beültetésre váró vesék mégis jórészt a szegény és közepes jövedelmű országokból erednek. A korábbi vizsgálatok eredményeit összegző kutatást a Scimex hírportál ismertette.
Nem különösebben meglepő, de a szegénység a fő ok amögött, ha valaki eladja a veséjét, azonban a donorok nagyon gyakran egyáltalán nincsenek tisztában az egészségügyi kockázatokkal. Az elemzésekkel 5 fő indokot találtak: szegénység, családi és társadalmi kötelezettségek, adósság kiegyenlítése, nemi szerepekhez kötött kötelezettség, például hozományra való pénz előkerítése, vagy épp valamiféle vágyott eszköz, például mobiltelefon vagy motorbicikli árának előteremtése.
A kutatók 35 év szakirodalmát elemezték, és azt találták, hogy nem sok minden történt ezen időszak alatt azért, hogy a vese eladásának problémáját enyhítsék, akár politikai, akár biotechnológiai téren.
A vese iránti kereslet nagyobb a kínálatnál, és globálisan ez a legjobban eladható emberi szerv. Az illegális szervkereskedelem gyakran a kiszolgáltatott embereket használja ki és teszi ki őket egészségügyi és lelki kockázatnak. Az embereket gyakran erős társadalmi és családi nyomás készteti a veséjük eladására. A férfiak például gyakran hozományra kerítenek e módon pénzt, a nők pedig azért vállalják a veséjük eladását, mert a család férfitagjai végeznek fizikai munkát.
Dél-Ázsia, így India, Nepál, Banglades, vagy épp a Fülöp-szigetek esetében „szervbrókerek” hozzák össze gyakran a vesét eladót és a vásárlót, és a fejlettebb városi kórházak szolgálnak a két fél találkozási pontjaként.
Sajnos a hatóságok, a kormányok nem erőltetik meg magukat, hogy ezeket az eseteket, illetve a határokon átnyúló szervkereskedelmet megakadályozzák. Például sok esetben a donorok a szervet vásárló rokonaként tüntetik fel magukat a túl könnyedén meghamisítható dokumentumokban, ez pedig olyasmi, amit szigorúbb ellenőrzéssel el lehetne kerülni.