Egyre veszélyesebbé válnak a fel nem robbant világháborús bombák

A világháborúk nyomán rengeteg olyan robbanószerkezet maradt a talajban, amelyekre mind a mai napig rábukkanunk, például építkezések során. Ezeket a bombákat, aknákat speciálisan képzett tűzszerészek emelik ki és szállítják el, azonban, amint azt a Royal Society Open Science folyóiratban közzé tett kutatási eredmény mutatja, egyre veszélyesebbé válik ez a feladat.

Az első világháború során a robbanóanyagok gyártásának fennakadásai miatt kísérletekbe kezdtek, ennek eredményeként megszületett az amatol néven ismert robbanószer-típus, amelyet mindkét világháborúban igen nagy mennyiségben használtak fel. Ez, a TNT és ammónium-nitrát különféle arányú keverékéből álló szer olcsóbb és hatékonyabb volt, azonban úgy tűnik, az utóélete veszélyesebb.

Két norvég kutató azt vizsgálta meg, miként változott meg a világháború óta a földben pihenő bombák, aknák robbanóanyaga, és úgy találták, a sok évtizedes kémiai változások hatására egyre könnyebben robbanhatnak ezek fel. Ez pedig ellentmond annak az elterjedt tévhitnek, hogy a robbanószerek az idő múltával veszélytelenebbé válnak.

A kutatók mintákat vettek Norvégiában talált II. világháborús, fel nem robbant bombákban lévő amatolból, és szabványosított módszerekkel tesztelték, hogy milyen könnyen robbannak fel a minták különböző erejű ütések hatására. Mindegyik minta jóval érzékenyebb volt, mint azt az amatoltól elvárták volna, az egyik pedig négyszer könnyebben robbant fel a vártnál.

A kutatók szerint az idők során az amatolban bekövetkezett fizikai és kémiai változások tehetők felelőssé a nagyobb robbanékonyságért, ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi előírásoknál sokkal óvatosabban kell bánni azzal a bombával, lövedékkel, amelyben potenciálisan amatol van. Sok esetben kívülről teljesen azonosnak tűnő lövedékben is lehet eltérő összetételű robbanóanyag.

Azt, hogy hány darab tartalmazhatja ezen szert, nem lehet megmondani, a kutatás során feltárt 20 bombából és aknából 5-ben volt amatol, de a kutatók tapasztalatai szerint a második világháborús bombák nagy többségében is előfordul. Épp emiatt a tűzszerészeknek igen fontos a vizsgálati eredmény, ennek függvényében kell mérlegelniük, hogy szállítható-e egy robbanószerkezet, vagy inkább a megtalálás helyén érdemes megsemmisíteni.