Elektronikus hadviselés: ezért zavarják a GPS-jeleket
Rengeteg eszközünk használ ma már GPS-adatokat, de a jelek kiesése vagy zavarása leginkább a repülésben és a navigációban okozhat gondot.
A navigációs, például GPS-jeleket továbbító műholdak elképesztően hatékonnyá és pontossá teszik számos tevékenységünket. Nagyon sok esetben egyenesen nélkülözhetetlen is ez a típusú helymeghatározás, és egy normális világban ez a típusú függőség nem is okozna gondot. Alapesetben sokan attól tartanak, hogy a napkitörések kapcsán működésképtelenné válnak a navigációs műholdjaink, miközben ezek üzemelésére sokkal nagyobb fenyegetést jelentünk mi magunk, emberek.
Az elektronikus hadviselés része az, ha az ellenséges navigációs eszközöket megtévesztik, a jeleiket megzavarják, használhatatlanná teszik. A GPS-jelek zavarásának aktuális helyzetét mutató térképen jól felismerhetőek a háborús övezetek, ahol a zavarással azon eszközök üzemeltetését akadályozhatják meg, amelyek talán pont a legnagyobb kihívást jelenthetnék: a drónokét vagy a precíziós fegyverekét.
Azonban a jelek zavarása nemcsak a hadi eszközöket, hanem a polgáriakat is érinti, ez pedig különösen veszélyes a légi közlekedésben. A legutóbbi jelentős zavarásra a Balti-tenger, illetve a Baltikum tágabb térségében került sor március 22-től, az esemény több mint 63 órán át tartott és 1600 repülőgépet érintett.
A Fekete-tengeren, a Földközi-tenger keleti részén, az északi sarkvidéken és a Közel-keleten is számos helyen zajlik hasonló jelenség. Ezeket részletesen vizsgálja és követi a Texasi Egyetem Rádiónavigációs Laborja.
A zavarok növekedését 2022 februárja óta lehet észlelni Európában, számolt be a New Scientist. A Baltikumban 2023 decemberében kezdett nagy mértéket ölteni e folyamat, amikor még az orosz média is beszámolt arról, hogy elektronikai hadviselést érintő hadgyakorlat zajlik Kalinyingrád térségében.
A közel-keleti térségben 2023 augusztusától kezdett megnőni a zavarások léptéke, amint arról a pilóták beszámoltak. A navigációs rendszer a jelek hamisítása miatt nem egyszer azt jelezte, hogy több száz kilométerrel letért az útvonaláról a gép. Ezt tovább fokozta a gázai helyzet, ahol az izraeli hadsereg a rakétatámadások megakadályozására zavarta a GPS-jeleket.
A zavarás többféle módon történhet, ilyenkor egészen egyszerűen blokkolhatják a műholdakról érkező jeleket, hasonlót képzeljünk el, mint a kommunista érában a Szabad Európa rádió adásainak zavarását. Ilyenkor a rádiójel interferenciája a legtöbbször felhasznált lehetőség. Volt olyan példa is, amikor a GPS-jel zavarása miatt egy utasszállító gép az USA-ban majdnem nekiütközött egy hegynek, amikor sűrű füstön repült át, csak a légi irányító helyzetfelismerése mentette meg a gépet. Azt is érdemes tudni, hogy a jeleket zavaró adóállomásokat ma már kb. 100 méteres pontossággal be lehet azonosítani.
Másrészt meg is hamisíthatják a műholdas jeleket, ezzel a vevőegység más helyszínt érzékel, mint ahol valójában van. Ilyen esetekben egy automatikus irányító rendszer kitéríti a repülőt az útjáról, és ez akár balesethez, akár légtérsértéshez is vezethet. Ennek során olyan rádiójeleket sugároznak, amelyek formátumukban hasonlóak a GPS-műholdak jeleihez, az adattartalmuk azonban nyilvánvalóan valótlan. Ez annak köszönhető, hogy a GPS-műholdak rádiójelei rendkívül gyengék, és nem különösebben bonyolult ezeknél erősebbet sugározni. Persze nemcsak repülőket vagy hajókat lehet így eltéríteni, de szállítmányozó cégek járműveit, katasztrófaelhárítókat vagy mentőket, de még akár a pizzafutárt is.
Az elektronikai hadviselés e formája egy fontos tényezőre hívja fel a figyelmünket: milyen elképesztő módon függ a hétköznapi életünk is a helymeghatározó műholdaktól. Épp ezért vannak szervezetek, amelyek szeretnének alternatív navigációs rendszereket, akár földi, akár más megoldással. Ez már csak a természetes zavaró folyamatok miatt se rossz ötlet: akár egy mágneses vihar, de még egy napfogyakozás is befolyással lehet a jelek erősségére, pontosságára.