Őslakosokat mérgez a bányászat Amazóniában

Higanymérgezés tüneteit észlelték a yanomami őslakos csoport számos tagjánál Brazíliában – számol be az MTI az AP-re hivatkozva. A vizsgálatok utóbb feltárták, hogy a higany illegális aranybányákból szivárog.

Brazília vezető egészségi intézete a szennyezés lehetséges forrását a Mucajaí folyó mentén kereste, ahol elterjedt az illegális bányászat. A mérgező higanyt gyakran hasznosítják az arany törvénytelen kinyerése során.

A yanomamik alkotják Amazónia legnagyobb őslakos csoportját. A szakértők kortól és nemtől függetlenül csaknem 300 yanomami hajmintáját gyűjtötték be, majd vetették vizsgálat alá. Az érintett őslakosok 84 százalékának vérében grammonként legalább 2 mikrogrammnyi vagy azt meghaladó mennyiségű higanyt detektáltak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) standardjai szerint ekkora mennyiség már számos egészségi problémát okozhat.

Az alanyok 10 százalékának vérében grammonként 6 mikrogrammot is meghaladta a higany mennyisége, ami már súlyos egészségi gondokhoz vezethet.

A kutatók a helyi folyók és tavak halait is megvizsgálták, az állatok többségének szervezetében szintén kimutatható volt az anyag. A szennyezett halak fogyasztása az egyik leggyakoribb módja a higanymérgezésnek.

„A bányászat a legnagyobb fenyegetés, amellyel a Yanomami területen szembe kell néznünk” – nyilatkozta Dário Kopenawa őslakos vezető. Mint hozzátette, amennyiben a bányászat folytatódik, akkor a szennyezés, a pusztítás, a malária és az alultápláltság is. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök korábban ígéretet tett arra, hogy felszámolja az illegális aranybányászatot a népcsoport területein.

Higanyszennyezés Amazóniában

A higanykitettség vizsgálatakor a szakemberek jellemzően a metilhiganyra fókuszálnak. Ez egy erős neurotoxin, amely akkor keletkezik, amikor baktériumok – jelen esetben a folyókban lévő mikroorganizmusok – lebontják a szervetlen higanyt. A mérgező anyag heteken vagy hónapon át tartó fogyasztása az idegrendszer súlyos károsodásához vezethet.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a metilhigany bejuthat a terhes nők méhébe is, és fejlődési rendellenességeket, agyi bénulást okozhat a magzatnál. Az anyag emellett az emberi emlők zsírszövetébe és a prosztatába is beszivároghat.

A higanymérgezés gyakori tünetei közé tartozik a végtagok érzéketlensége, az általános gyengeség, szédülés, fülzúgás, a központi idegrendszer károsodása miatt pedig mozgásproblémák is felléphetnek. Az étkezés során a szervezetbe jutott metilhigany a vörösvérsejtekben koncentrálódik, majd az agyba kerülve elraktározódik, és csak rendkívül lassan, fokozatosan távozik a szervezetből.

A világ mintegy 150 országa 2013-ban, a minamatai egyezménnyel vállalta a globális higanyszennyezés csökkentését, az aláírók között Brazília is szerepel. Amazóniában az 1970-es években kezdődött aranyláz, a higany azóta, az egyezmény dacára is környezeti problémát okoz a régióban.

Egy 2018-as tanulmány alapján az Amazonas és mellékfolyóinak vidékén élő őslakosok a higanyexpozíciót tekintve a legveszélyeztetettebb csoportok közé tartoznak. A Yanomami területen 27 ezer ember él, az illegális bányászat hatalmas fenyegetést jelent a helyi közösségekre.