Megduplázódhat a prosztatarák előfordulása
Annak tudható be mindez, hogy a várható élettartam jelentősen nő, a halálozás viszont inkább csak a szegényebb országokban emelkedik.
A prosztatarák 112 országban a leggyakoribb daganatos betegség a férfiak körében, a rákos esetek mintegy 15 százalékáért felelős. A The Lancet folyóiratban egy nagy, nemzetközi összetételű csoport számolt be annak az elemzésnek az eredményéről, amelyben e betegség jövőjét igyekeztek feltárni.
Azt találták, hogy 2020-hoz képest 2040-re több mint kétszeresére nő majd az esetszám az öregedő társadalom és a magasabb várható élettartam miatt.
2020-ban 1,4 millió prosztatarákos eset volt, a számítások szerint 2040-re ez 2,9 millióra nő majd.
Az esetszám és a halálozás is a közepes és kis jövedelmű országokban nő majd a legnagyobb mértékben, ezekben az államokban ugyanis sokkal kisebb a szűrések aránya is. A szakemberek szerint különösen fontos a következő években felkészülni erre a növekedésre, mind a szűrővizsgálatokkal, mind a kezelésekkel, leginkább a szegényebb országokban.
A gazdagabb régiókban a prosztatarák halálozási aránya az 1990-es évek közepétől kezdve csökkenő tendenciát mutat. Mivel a szegényebb országokban jóval később diagnosztizálják a betegséget, ezért ott nem is lehet elég sikeres a kezelés.
E betegség nem előzhető meg életmódváltással vagy közegészségügyi intézkedések útján, ha valaki 50 évnél idősebb, és a családjában jelen volt már a prosztatarák, akkor jó esélye van, hogy ő is megbetegszik. A kutatók szerint a gazdagabb országokban a célirányos szűrésekkel lehetne a legtöbbet tenni a további csökkentésért. A tapasztalatok szerint például Nagy Britanniában nagyon sok olyan férfi is végeztet vértesztet (PSA), aki nem tartozik a veszélyeztetettek közé, miközben a nagyobb rizikójú csoportok ellenőrzés nélkül maradhatnak.
A hangyászsünök egykor vízi állatok voltak
A tojásrakó emlősök eredetéről alkotott ismereteinket gyökeresen forgatja fel egy új felfedezés.
Eljöhet a gondolatvezérelt eszközök kora?
Az agy-számítógép interfészek az utóbbi időkben jelentős fejlődésen estek át.
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Így végződne száz férfi és egy hím gorilla harca
Az internet az idióta kérdések végtelen tárháza, ezek közül a közelmúltban terjedt el az, hogy ki győzne, ha egy felnőtt, hím gorilla és száz fegyvertelen, átlagos férfi összecsapna.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
