Űrszemét csapódott egy floridai házba

2021 márciusában egy, már használhatatlan, lecserélt akkumulátorokból álló csomagot dobtak ki a Nemzetközi Űrállomásról – a hulladék mérete miatt nem fért be létező űrjárműbe, ezért csak e módon lehetett tőle megszabadulni. A csomag, amelynek kódjele EP9 volt, nagyjából egy terepjáró tömegének felelt meg.

A NASA akkor azt jelezte, hogy a nikkel-hidrogén akkumulátorokból álló, 2,6 tonnás pakk 2-4 éven át keringhet a Föld körül, majd a légkörbe visszatérve elég.  A visszatérés adatait nemrégiben pontosították, és 2024 március elejét jelölték meg várható időpontként, úgy tűnik azonban, hogy az elégés nem volt igazán tökéletes, legalábbis az eddigi jelek erre utalnak – számolt be a Scientific American.

Alejandro Otero, a floridai Naples lakója 2024. március 8-án nem várt dolgot kapott a nyakába – szerencsére nem szó szerint.

A háza tetejét, annak két szintjét ütötte át egy közel 2 kilós, fémes összetételű henger, amely még a parkettát is összezúzta.

A csomag teljes tömege a számítások alapján nem is semmisülhetett meg, Jonathan McDowell szakértő szerint nagyjából fél tonnányi törmeléke elérheti a felszínt.

Hello. Looks like one of those pieces missed Ft Myers and landed in my house in Naples.
Tore through the roof and went thru 2 floors. Almost his my son.
Can you please assist with getting NASA to connect with me? I’ve left messages and emails without a response. pic.twitter.com/Yi29f3EwyV

— Alejandro Otero (@Alejandro0tero) March 15, 2024

A Floridában landolt henger földet érési ideje és pályája alapján nagyon könnyen lehetett a nevezett akkumulátorcsomag része, ugyanis pontosan e floridai városka felett száguldott át az égen az objektum, mielőtt megsemmisült. (A légkör sűrűbb részeit elérve a nem egyöntetű tárgyak könnyen darabjaikra szakadnak szét, így szakadhatott ki a csomagból ez a henger is.)

A darab tüzetes vizsgálata fogja eldönteni, hogy valóban az Űrállomásról kidobott csomag része volt-e. Amennyiben bebizonyosodik (ennek jó esélyét látják a szakértők), akkor sem teljesen kerek még a történet, az űrjog szerint ugyanis az űreszközök okozta károkért a felbocsátó a felelős, itt azonban két űrügynökség is felelhet. Az akkumulátorok maguk a NASA tulajdonában voltak, ám a platform (a „raklap”) amire összecsomagolták őket, a japán űrhivatal, a JAXA tulajdona volt.

A fő problémát azok az űrszemét darabok jelentik, amelyek irányíthatatlanok – az űrjárművek kapcsán ma már előírás, hogy munkájuk végeztével kontrollált módon térjenek vissza, illetve égjenek el a légkörben. A mostanihoz hasonló esetek ugyan meglehetősen ritkák, ám kevésbé elhanyagolható az esélye annak, hogy egy-egy el nem égett űrszemét valamilyen problémát okozzon a Földön.

Épp ezért meglehetősen felelőtlen viselkedés így elhajigálni a már üzemképtelen eszközöket.

A NASA időközben elvégezte a darab vizsgálatát, és beigazolódott: valóban űrszemét volt, ami a floridai házra hullott. Annak a szerkezetnek a része volt a kis oszlop, amellyel az akkumulátorokat a kidobott platformra erősítették. A henger 70 dekás volt, és egy speciális nikkel-króm alapú fémötvözetből, inconelből készült, amelyet kimondottan extrém körülmények közt szolgáló tárgyakhoz gyártanak, s az űripar gyakran használja. Azt még tovább fogja elemezni a NASA, hogy miként történhetett, hogy a tárgy felizzott a légkörben, de az előzetes modellezések ellenére nem semmisült meg.