Ez a világ legnagyobb felbontású kamerája

A Stanford Egyetemen működő SLAC Nemzeti Részecskegyorsító Laboratórium fejlesztette és készítette el azt a hatalmas képességekkel rendelkező, ultramodern kamerát, amelyet a Chilében épülő Vera C. Rubin-obszervatórium kap meg. A 3,2 gigapixeles (ez 3200 megapixel) felbontású kamera a sötét anyag, sötét energia feltárásában, és az univerzum titkainak megértésében segíti majd a csillagászokat.

A kamera érzékelője 201 egyedi szenzorból áll, ezek a modern digitális fényképezőgépek szenzoraihoz hasonlóak, ám azoknál kifinomultabbak és nagyobbak is. Csak a szenzorok rendszerének beépítése fél évet vett igénybe, az első felvételen, amellyel a szenzort tesztelték, egy pagodakarfiol (más néven romanesco) látható, ez volt a világ legelső 3,2 gigapixeles felvétele. 

A kamera kb. autó méretű és mintegy 3 tonnát nyom, a frontlencséje 1,5 méteres, de egy másik, kimondottan a kamera vákuumkamráját lezáró korrekciós lencsét is kellett tervezni hozzá. A kamera természetesen a felbontásában a leginkább kiemelkedő, ahhoz, hogy egyetlen fotóját teljes méretben megnézhessük, több száz ultra-HD televízióra lenne szükség.

A felbontást Aaron Roodman, az obszervatórium igazgatóhelyettese így jellemezte:

Egy golflabdát 20 kilométer távolságból is látna, miközben az égbolt akkora területét fedi le, amelyen hétszer elfér a telihold.

E képek, amelyeken csillagok és galaxisok milliárdjai szerepelhetnek, segítenek majd feltárni a Világegyetem titkait.”

A kamera elsődleges feladata az lesz, hogy rengeteg csillagászati objektum pontos helyét feltérképezze, és fényességét megállapítsa. Az így elkészülő katalógusból elképesztő információmennyiséget nyerhetnek ki majd a csillagászok, például az LSST kamera segítségével a gravitációs lencsehatás gyenge, nehezen észlelhető példáit is keresni fogják.

Ez az adat azt mutatja meg a szakemberek elképzelései szerint, hogy milyen, illetve miként változott a világegyetem tömegeloszlása, így a sötét energia azon hatását segít felmérni, amely az univerzum tágulását eredményezi. Ez az obszervatórium lesz az első, amely képes lesz a gyenge gravitációs lencsézést észlelni és tanulmányozni, és ehhez volt szükség a hatalmas felbontású érzékelőre, többek között.

A kamerát nemsokára beszerelik a 2700 méteres magasságban már majdnem kész obszervatórium további műszerei közé, végleges helyére. A Vera C. Rubin-obszervatórium a tervek szerint 2025. januárban kezdheti meg a működését.