Új stratégia kell a marsi kőzetminta hazaszállítására
A NASA újraértékelte a lehetőségeket a marsi kőzetminták hazaszállítása kapcsán, és arra jutott, hogy az eddigi elképzelés nem megvalósítható.
A marsi kőzetminták, amelyeket a Perseverance rover gyűjt szorgalmasan, hatalmas tudományos lehetőséget rejtenek, azonban egyre inkább úgy tűnik, az elsőbbség Kínáé lehet, ami a marsi kőzetek földi vizsgálatát illeti. Míg Kína a tervek szerint már 2028-ban elindítaná a mintagyűjtő és hazaszállító küldetését, a NASA a legjobb esetben sem állhat ennek neki 2030 előtt. A NASA az európai űrhivatal, az ESA közreműködésével tervezte a minták elhozatalát, ám a legfrissebb közleményük szerint teljesen új koncepcióra van szükség.
Az eddig tervezett akció egy több járműből álló küldetéssorozat lett volna, amelynek ráadásul egyre magasabb a költsége is, olyannyira, hogy nemrég felmerült, teljesen felhagynak az elképzeléssel.
Ez hatalmas veszteség lenne, hiszen a Perseverance rover olyan helyszíneken gyűjti a mintákat, amelyek mind geológiai, mind biológiai szempontokból izgalmas lehetőségeket rejtenek.A tervezett leszállóegység a valaha volt legnehezebb, kb. fél tonnás eszköz lett volna, amely egy roverből és egy rakétából állt volna – ez utóbbi vitte volna a mintákat a Mars körüli pályán keringő, majd onnan a Földre visszatérő űrszondára.
2024. április 15-én arról döntött a NASA, hogy a korábban kidolgozott tervek túl költségesek és időben elfogadhatatlan küldetéseket jelentenének, ezért gyökeresen másra volna szükség. Olyan tervekre, amelyekkel gyorsabban és olcsóbban érkezhetne haza a számos lezárt kapszulában lévő kőzetminta.
Bár az eredeti elképzelések szerint 2030-ban hozták volna a mintákat haza, az elemzők arra jutottak, hogy még jelentős költségtöbblettel is csak 2040-re érkezhetnének meg ezek a Földre. Az ekkora késedelem és a további költség is elfogadhatatlan, többek közt emiatt is kell teljesen új terveket kidolgozni.
Az új terveket a NASA partnercégeitől várja, és valószínűleg egy jóval kisebb, könnyebb leszállóegység lehet az új tervek kulcsa. Bill Nelson, a NASA igazgatója elmondta, hogy a korábbi tervek minden további hajhászása csak pénzt vonna el a NASA többi bolygókutató küldetésétől, azokat lehetetlenítené el a költségei miatt.
Az ESA továbbra is a NASA partnerei közt szerepel, de egyelőre nem világos, milyen feladata lehet, ha új tervek készülnek a minták hazaszállítására.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
