202 millió éves kövületre bukkant egy 11 éves lány

2020 májusában Justin és Ruby Reynolds – apa és akkor csupán 11 éves kislánya – együtt bukkantak rá az első csontdarabokra a somerseti Blue Anchor tengerpartján (ez gyakorlatilag a Severn folyó kiszélesedő tölcsértorkolata). Miután rádöbbentek, hogy valami fontos ősmaradványt találtak, felvették a kapcsolatot Dean Lomax halgyík-szakértővel, neves tudomány-népszerűsítő kutatóval.

Kiderült, hogy egy hasonló, ám hiányosabb csontmaradványt már 2016-ban egy kutatótársa, Paul de la Salle feltárt. A most előkerült leletek a halgyík állkapcsának darabjai, ahogy a 2016-ban talált kövület is, azonban a mostani kevésbé hiányos és jobb állapotban maradt fenn.

Ennek köszönhetően már két ilyen, az állkapocs részét képező csontjuk van a szakembereknek. Reynolds erre a korábbi leletre emlékezett az akkori publikációnak köszönhetően, és mivel igencsak hasonlított a kislánya által talált csont a publikációban szereplőre, emiatt is jutott eszébe pont Lomaxékat megkeresni.

Reynoldsék a kutatókkal és számos további családtaggal kiegészülve mentek vissza a helyszínre, újabb darabokat keresni, és sikerrel is jártak: ugyanezen csont további töredékeire bukkantak, az egyes darabokat tökéletesen össze lehetett illeszteni, mint egy sok millió éves kirakóst.

A legutolsó leletet 2022 októberében fedezték fel, Ruby Reynolds nemcsak a maradványok felkutatásában vett részt, hanem a tudományos leírásban is.

„Talán az új Mary Anning bújik majd ki belőle” – mondta Dean Lomax elismerőleg a ma már 15 éves kamaszlányról.

A csontok vizsgálataiból kiderült, hogy egy eddig ismeretlen halgyíkhoz tartoztak, vagyis egy, a tudományra új fajt írhattak le, amelynek a neve Ichtyotitan severnensis, azaz a „Severn óriási halgyíkja” lett. A csont belső szerkezetének elemzéséből az is feltárult, hogy a példány még növésben volt, amikor elpusztult.

Az állat a triász időszak végén, mintegy 202 millió éve élt, amikor ezen óriások végjátéka zajlott – a triász végi kihalási hullám elvitte e nagy termetű halgyíkokat. A kutatók abban reménykednek, hogy egyszer talán egy teljes koponya is előkerülhet, amelyből még jobban megismerhetjük majd e titáni méretű halgyíkokat.

A maradványok nemsokára a Bristoli Múzeum kiállítására kerülnek, ahol a nagyközönség is megszemlélheti őket.