Az űrkutatók hírességének csarnokába választották Almár Ivánt
Az 1932-ben született Almár Iván magyar csillagász a hazai űrkutatás egyik megteremtője.
A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation, IAF) az űrkutató hírességek csarnokának tagjává választotta Almár Iván magyar csillagászt, űrkutatót, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös, tiszteletbeli elnökét – írja a MANT közleményére hivatkozva az MTI. Az 1951-ben alapított IAF azért hozta létre az űrkutató hírességek csarnokát (IAF Hall of Fame), hogy elismerje azoknak a tevékenységét, akik jelentős mértékben hozzájárultak az űrtudomány, az űrtechnológia fejlődéséhez.
A korábbi díjazottak között szerepel Elon Musk, Charles Bolden, a NASA egykori vezetője, valamint az Apollo-11 űrhajósai.
Almár Iván az első magyar, akit a hírességek csarnokának tagjává választott a 77 országból több mint 500 tagot számláló nemzetközi szervezet.
A MANT szerint a magyar űrkutatás egyik megteremtője szakmai pályafutása alatt volt többek között a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium alapító vezetője, valamint a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke. Korábban dolgozott az IAF alelnökeként is. A szakember a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (International Academy of Astronautics, IAA) tiszteletbeli tagja és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös tiszteletbeli elnöke.
Pályafutása során mintegy 150 tudományos közleményt publikált, 10 magyar nyelvű könyvet írt vagy szerkesztett az űrkutatás és a földön kívüli intelligencia keresése (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, SETI) témakörében. Kiemelkedő tudományos ismeretterjesztő tevékenysége révén neve a magyar tévénézők és újságolvasók generációi számára is jól ismert. A Holdra szállás televíziós közvetítése óta (1969) minden jelentős űresemény kommentátora.
Életem legnagyobb kitüntetésének tekintem, hogy az IAF méltónak tartott erre az elismerésre
– nyilatkozta a kutató, aki április 21-én ünnepelte 92. születésnapját.
90. születésnapja alkalmából, 2022. április 21-én konferenciát rendeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyen a magyar űrtevékenység évtizedeit idézték fel a meghívott előadók.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
