Néhány céghez köthető a műanyagszennyezés jelentős hányada

Az ausztrál CSIRO kutatóközpontja számolt be a Science Advances folyóiratban közzétett globális, öt éven át tartó felmérés eredményről, amelyben azt vizsgálták meg, hogy a beazonosítható márkájú műanyagszennyezésért mely cégek felelősek. Kizárólag a természetben talált műanyagot vizsgálták, 84 ország területén. A vizsgált műanyagok mintegy felénél lehetett biztosan megállapítani a márkanevet, a felmérésben kizárólag a biztosan beazonosíthatókat vették számításba.

A 2018-2022 közt végzett felmérésekben jórészt önkéntesek vettek részt a nyilvános helyeken – strandokon, parkokon, folyóknál, útszéleken és hasonló területeken – talált műanyag szemét begyűjtésében, osztályozásában, azonosításában, globálisan azonos elvek alapján. A talált műanyagokat mennyiség, típus, márkanév és még néhány egyedi pont szerint leltárba vették, majd egy közös adatbázisba töltötték fel az információkat. Ezt azután már egy professzionális csoport vizsgálta át és érvényesítette, több mint 100 ezer önkéntes vett részt a felmérésekben.

Jöjjenek az adatok

A beazonosítható szennyeződések felét 56 céghez lehetett kötni, ezekből 13 cég volt felelős egyenként 1 százaléknál nagyobb mennyiségért, ezek mindegyike ital, élelmiszer és dohánytermék előállító volt. Minél nagyobb volt egy cég piaci részesedése, annál nagyobb arányban volt felelős a szennyezésért is, öt céghez kötődött a szemét negyede.

 A csúcstartó a Coca Cola volt, 11 százalékot jelentett a termékeiből keletkezett műanyagszemét. Ezt követte a Pepsi (5 százalék), a Nestlé (3 százalék), a Danone (3 százalék), illetve az Altria (2,5 százalék).

A kutatók megjegyezték, hogy ezek a számok valószínűleg alulbecslik a valós részarányt, amiatt, hogy rengeteg szemét esetén nem volt bizonyítható, hiányzott a gyártó márkaneve.

Az ital- étel- és dohányáru előállítók ekkora többsége azt is jelzi, hogy az ezek által is használt egyutas csomagolóanyagok jelentik a legnagyobb részt a műanyagszennyezésben. Az is kiderült a kutatásból, hogy amennyiben a műanyag előállítása nőtt 1 százalékkal, akkor a műanyagszemété ugyanennyit emelkedett.

A különböző földrajzi területek vagy épp szemétkezelési módszerek ellenére is egyértelműek voltak az összefüggések, ez pedig azt jelenti, hogy a legnagyobb hatást azzal lehet elérni, ha nem gyártunk műanyagot.

A kutatók szerint fontos lenne minden műanyagterméknél a márkanév beazonosíthatósága, ez elősegítené, hogy kiderülhessen, kik is még a felelősök a maradék szemétért. A már felismert felelősök pedig akár maguktól, akár törvényi előírások hatására jelentősen csökkenteni tudnák a környezetbe kerülő műanyagok mennyiségét.