Igen szennyezettek a kórházi vécék Európában

Egy konferencián látott napvilágot annak a több éven át tartó vizsgálatsorozatnak az eredménye, amelyben 29 európai ország területén végeztek felméréseket. Alapvetően mindenütt igen sok, köztük számos multirezisztens kórokozót tudtak kimutatni, de jelentősen többet a férfi vécékből, a legtöbbet pedig a mozgássérülteknek fenntartott, illetve uniszex vécékből.

A legtisztábbnak a női személyzeti vécéket találták.

A kutatásból bebizonyosodott, mennyire fontos a tető lecsukása (otthon is), és persze a használatot követő alapos kézmosás. A mostani felmérést is az indította útnak évekkel ezelőtt, hogy a kutatók szembesültek a kéztisztasági felmérési eredményekkel, amelyekből már akkor kiderült, a nők nagyobb valószínűséggel mostak kezet vécéhasználat után, mint a férfiak.

A legfontosabb tanulságot az jelentette, hogy a kórokozókkal teli vécék annak köszönhették e fertőző ágensekkel teli voltukat, hogy a vízöblítés során nem csukták le a vécé tetejét. Ennek hatására a vízcseppekkel együtt rengeteg kórokozó száll ki a csészéből, s tapad a különféle felületekre, még a plafonra is.

„Az eredményeink megerősítik azt, a társadalomban általánosan elterjedt nézetet, miszerint a nők tisztábbak, mivel őket a kosz látványa és az undor cselekvésre készteti, míg a férfiak vagy nem látják meg a piszkos környezetet, vagy nem érdekli őket. A nők nagyobb valószínűséggel hagynak maguk után tiszta mosdót, míg a férfiak úgy távoznak, hogy valaki majd takarít utánuk” – magyarázta Stephane Dancer professzor, aki a vizsgálatok résztvevőjeként a konferencián ismertette a kutatás eredményét.

A szakember úgy gondolja, a betegek részére fenntartott mosdókat gyakrabban kellene takarítani, mint a személyzetét, és fontos lenne, hogy minden vécének legyen lecsukható teteje. A vizsgált vécék egyikének se volt ablaka, a kutatók szerint az is sokat segítene pedig, hogy az aeroszollá vált, levegőbe jutott mikrobák kiszellőzzenek.

A mintavételezésekre egységesen a takarítást követő negyedik órában került sor több alkalommal, és minden kórházban 480 mintát tettek el a szakemberek. Ezeket a vécékben kézzel megérinthető felületekről (pl. csap, kilincs), illetve a falról, ajtóról, padlóról vették, minden vécében 10 meghatározott pontról. A mintákból azután elkülönítették a bennük lévő kórokozókat.

Számos kórokozó, pl. Escherichia coli, Stenotrophomonas maltophilia és Klebsiella pneumoniae volt jelen a mosdók szellőzőin, plafonján, magasabb pontjain – a kutatók szerint ez köszönhető annak, hogy nyitott tetővel húzzák le a vécét az emberek. A férfi mosdók kézzel érinthető felületein nyolcszor annyi mikroba volt, mint a női vécék ugyanilyen felületein, feltehetően amiatt, hogy a nők gyakrabban mosnak kezet.

A többféle gyógyszerre is rezisztens kórokozók legtöbbször a magasan fekvő felületekről, néha a padlóról, alkalomszerűen a kézzel érintett felületekről kerültek elő. Ez szintén arra utal, hogy jórészt a levegőbe kerülve jutottak a helyükre.

A szakemberek úgy gondolják, a betegek részére fenntartott mosdókat gyakrabban kellene takarítani, mint a személyzetét, és fontos lenne, hogy minden vécének legyen lecsukható teteje. A vizsgált vécék egyikének se volt ablaka, a kutatók szerint az is sokat segítene pedig, hogy az aeroszollá vált, levegőbe jutott mikrobák kiszellőzzenek.