Medvével vagy férfival jobb kettesben maradni az erdőben?
A közösségi médián terjedő kérdésre a nők elsöprő többsége úgy válaszolt: inkább a medvével.
A Portsmouth-i Egyetem kutatója, Lisa Sugiura a The Conversation hasábjain tárta fel, mi miatt is látna szívesebben medvét egy magányos nő az erdőben, mint egy férfit. Különösebben nagy fantázia nem kell ahhoz, hogy magunk is rájöjjünk a válaszra: a nőket érő erőszak mértéke az, ami miatt még egy medve is jobb kilátásokat biztosít – holott tudjuk, hogy a medve sem kimondottan szelíd.
Sugiura szerint a férfiak megdöbbenve olvasták a nők elsöprő többségének medvés választását, ez amiatt van, hogy nem értik a nők tapasztalatait. Holott a nők félelme a férfiaktól gyakran jogos, hisz egy életen át tapasztalják a nők elleni erőszakot – különösen a nemi erőszak lehet fontos tényező, erre ugyanis a medve részéről biztosan nem kell számítaniuk.
A WHO adatai szerint a nők harmada élt át élete során fizikai vagy nemi erőszakot, akár a partnere, akár idegen férfiak részéről. Az adat döbbenetes, és évtizedek óta ugyanekkora arányú.
A férfiak által nők ellen elkövetett erőszak 736 millió nőt érint, míg évente csupán néhány tucat medvetámadás zajlik (bár a szám emelkedőben van), 2000-2015 közt, vagyis 15 év alatt 664 embert támadtak meg az állatok. A medve ráadásul alapvetően kerüli az embert, a legtöbb esetben csak bocsai védelmében vagy provokáció esetén támad.
Természetesen a nők is tudják, nem minden férfi veszélyes, nem kell mindegyiktől tartaniuk, azt azonban nem lehet előre tudni, melyikből lesz potenciális erőszaktevő.
A nők (és más férfiak is) gyakran válnak nem egyszer nemiségtől átjárt erőszak áldozatává, és ezek elkövetői az esetek elsöprő többségében férfiak. Vagyis csak abban lehetnek a nők biztosak, hogy van félnivalójuk az erőszakos férfiaktól. Bár nagyon sok esetben az erőszaktevő olyan férfi, akit a nő ismer, ám az idegenek kapcsán fennálló kockázat jelentős, mindennapos dolog.
Mivel még mindig mindennapos az áldozathibáztatás, a nők gyakran igyekeznek a férfiak nyilvános zaklató viselkedése ellen úgy védekezni, hogy kerülnek bizonyos utakat, vagy épp úgy öltözködnek, hogy még véletlenül se hívják fel magukra a figyelmet.
Szintén a medvék mellett szóló érv az is, hogy az állatok nem tartanak fenn rendszerszintű elnyomást és nem nőgyűlölők. A nőgyűlölet hasonlítható egy olyan piramishoz is, amelynek alapján az a rengeteg férfi áll, akik maguk ugyan nem hangoztatnak efféle nézeteket és nem is erőszakosak, ám hallgatnak, amikor mások igen. Vagyis az ő vállaikra állnak a hangoskodók, a nők kárára viccelődők, majd az erőszaktevők.
A férfiak általában meglepett, sőt, néha védekező álláspontot képviselnek, ha a nők elleni férfierőszak a téma. Mindemellett a rendőrség tanácsa, hogy egy nő ne menjen éjjel egyedül haza – ezzel a nők vállára teszik annak a terhét, hogy elkerülje az erőszakot. A férfiak sokasága élheti úgy az életét, hogy nem kell azon aggódnia, hogy megtámadják vagy megerőszakolják, nyugodtan hazagyalogolhat éjszaka különféle biztonsági intézkedések nélkül, és nem szorul össze a gyomruk, nem gyorsul fel a szívverésük sem, ha lépteket hallanak maguk mögött.
Távolról sem minden férfi erőszakos, azonban sok nő tart a férfiak erőszakjától, és ennek hatására szűkebbre szabott életet élhet. A férfiaknak meg kellene inkább érteniük a nőket, átérezni a félelmeiket, és a világszintű probléma helyett annak megoldásává kellene válniuk. Ezen csak a párbeszéd segíthet.